Kavosz: a Széchenyi Kártya Program gazdaságstratégiai és megtérülő vállalkozástámogatás

2019. 10. 20., 09:15

A kis- és középvállalkozásokat kedvező feltételű és rövid átfutási idővel igényelhető hitelekkel finanszírozó Széchenyi Kártya Program nemcsak gazdaságstratégiailag fontos termék, hanem az államnak megtérülő vállalkozástámogatási eszköz is – nyilatkozta a program eredményeit értékelve Krisán László.

A programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója elmondta, számításuk szerint a Széchenyi Kártya Programon keresztül a tavaly 21 ezer igénylés keretében kihelyezett több mint 260 milliárd forint hitel 4-5 milliárd forintjába került az államnak a kamattámogatás, és a kezességi díj részbeni átvállalása, valamint az alacsony bedőlési arány miatt, ugyanakkor a finanszírozás felhasználásával a vállalkozások 60-75 milliárd forint adót, járulékot fizettek be a költségvetésnek.

A Kavosz Zrt. célja az online lehetőségek bevezetése, hogy a vállalkozók új generációja számára is vonzóvá tegye a Széchenyi Kártyát. Az elektronikus igénylés lehetősége mellett tervezik csökkenteni a bekérendő dokumentumok számát, illetve alkalmaznák a legújabb fin-tech megoldásokat.

Krisán László felidézte, hogy az első Széchenyi Kártyát 2002-ben adták át, szerinte már akkor látszott az államilag támogatott, kedvezményes feltételrendszerű, akár tárgyi biztosíték nélküli folyószámlahitel egyedisége a kkv-k finanszírozásában. Mint fogalmazott, az elmúlt években a konstrukció sikertermék lett.

A Kavosz Zrt. adatai szerint a 2002. évi indulás óta a program keretében benyújtott mintegy 400 ezer igénylésből mintegy 300 ezret már át is adtak 2350 milliárd forint hitelkerettel. Havonta átlagosan 20 milliárd forint hitelt folyósítanak a Széchenyi Kártya Programon keresztül a bankok, heti mintegy 400 hitelszerződés születik, naponta 150-200 vállalkozó keresi fel a Kavosz irodáját, és érdeklődik a lehetőségek iránt.

Krisán László szerint a konstrukció megújulását jelzi, hogy a felvehető hitel értékhatárai folyamatosan emelkedtek, most már 100 millió forintot lehet igényelni az induláskor nyújtott 1 millió forint folyószámlahitellel szemben, illetve bővültek a felhasználási lehetőségek is. A program sikerében az állami támogatások mellett szerepet játszik a kiterjedt irodahálózat, ahol a vállalkozások segítséget kapnak a programon belüli finanszírozási lehetőségek és a konkrét hiteligénylés kapcsán is.

Kitért arra, hogy a piaci igények kiszolgálása jegyében vezették be a mezőgazdaságra jellemző sajátosságokat is figyelembe vevő Agrár Széchenyi Kártyát 2011-ben, amelynek keretében mostanra több mint 33 ezer igényelést nyújtottak be, melyből 17 ezret már folyósítottak, a kihelyezett hitelállomány pedig meghaladja a 174 milliárd forintot. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS