2021 végén a vállalatok hitelállománya 11 százalékkal, míg a kkv-k hitelállománya közel 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A vállalati hitelezést a piaci alapon kötött hitelszerződések negyedik negyedévben megfigyelhető bővülése érdemben támogatta, mely hitelek új szerződéseken belüli részaránya megközelítette a járvány előtti szinteket.
A bankok nem pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 2021 negyedik negyedévében érdemi bővülést mutatott, mellyel az éves növekedési ütem 10,7 százalékra gyorsult, a bankok által jegyzett és vásárolt vállalati kötvényeket is figyelembe véve pedig 18,4 százalékos növekedési ütem volt megfigyelhető 2021-ben – tájékoztatott a jegybank.
A kis- és középvállalatok hitelállománya továbbra is jelentős mértékben, 16,8 százalékkal bővült éves összevetésben. A negyedik negyedévben mind a teljes vállalati, mind a kkv hitelek kibocsátása rendre 51 és 32 százalékkal volt magasabb a járvány kitörése előtti, 2019-es szinteknél, amiben a piaci alapú hitelek 78 százalékra emelkedő részaránya is szerepet játszott.
A kamatkörnyezet emelkedésével, valamint a piaci hitelek részarányának pandémia előtti szint közelébe történő visszatérésével párhuzamosan emelkedtek a kkv forinthitel-kamatok a negyedév során.
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok válaszai alapján 2021 negyedik negyedévében változatlan vállalati hitelfeltételek mellett is élénkülő kereslet mutatkozott a kis- és mikrovállalati, valamint a rövid lejáratú hitelek iránt. 2022 első félévében a bankok enyhíteni terveznek a kis- és mikrovállalkozások hitelfeltételein, a Banki konjunktúrafelmérés alapján pedig a válaszadó intézmények 70 százaléka tervezi növelni a kkv-nak nyújtott hiteleik állományát. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.