Január 1-től kamatkedvezmény jár a zöld lakáscélú hitelek után

2019. 12. 16., 14:00

A jegybank tőkekövetelmény-kedvezményt hirdet a magyarországi székhelyű hitelintézeteknek a 2020-2023 között kihelyezett zöld lakáscélú hitelei után a klímabarát pénzügyi termékek terjesztése és az ingatlanok energiahatékonysága javítása érdekében. Konzultáció indul a zöld jelzáloglevelek kibocsátásának elősegítéséről is – nyilatkozta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hétfőn.

A jegybank új Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programja révén a hitelintézetek az energiahatékony lakáscélt (vásárlást, építést vagy felújítást) szolgáló, 2020. január 1. és 2023. december 31. között kihelyezett hiteleik után tőkekövetelmény-kedvezményt, az e kölcsönöket felvevő fogyasztók pedig kamatkedvezményt kaphatnak – mondta el az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke.

Az kedvezőbb tőkekövetelményt biztosító 4 éves időszak lezárultával a jegybank a tapasztalatokat értékelve dönt a program folytatásáról.

Az MNB ösztönözni akarja az úgynevezett zöld jelzáloglevelek hazai megjelenését, elterjedését is. E cél érdekében – a hitelintézetekkel egyeztetve – intézkedéseket dolgoznak ki, s megvizsgálják a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóban (JMM) való kedvezményes elbírálás lehetőségét is.

Kiemelte: a bankok hitelezési tevékenységük során ma jellemzően nem veszik figyelembe az épületek energetikai tulajdonságait, noha az energiahatékony (zöld) ingatlanok átlagos rezsiköltsége alacsonyabb. A hitelt felvevő fogyasztónak így magasabb összege marad a havi törlesztésre, s a kedvezőbb energiahatékonyság az adott ingatlan értékállóságát is javíthatja.

A zöld lakáscélú hitelek emiatt átlagosan alacsonyabb kockázatúak lehetnek, mint a hasonló, ám nem energiahatékony kölcsönök. E kisebb kockázatot lehet érvényesíteni a hitelek árazásában és az ezekre vonatkozó banki tőkekövetelménynél is.

Statisztikák szerint a hazai épületek felelősek az ország energiafelhasználásának közel 40 százalékáért. Az ingatlanok jelentős részének műszaki, hőtechnikai állapota viszont elavult, így sok megtakarítás származna az épületek energiafelhasználásának csökkentéséből.

A zöld pénzügyi termékek volumene itthon kedvező tulajdonságaik ellenére még alacsony. Kandrács Csaba szerint az MNB célja az is, hogy a bankszektor rendszerezett módon gyűjtse a hitelügyletekhez köthető energiahatékonysági adatokat, azok beépüljenek a kockázatelemzési és -kezelési modellekbe.

A jegybank a lakossági kereslet fejlesztése érdekében oktatási és tájékoztatási programokkal is segíti majd, hogy minél több fogyasztó felismerje: pénzügyeik is szolgálhatják a fenntarthatóságot. Az MNB idén februárban elindított Zöld Programjának célja, hogy a hazai pénzügyi intézmények lényegesen erőteljesebben járuljanak hozzá a klímaváltozás kockázatainak csökkentéséhez. Márpedig a bankrendszer legnagyobb mértékben a hiteleivel, illetve finanszírozási forrásainak e cél szerinti átcsoportosításával támogathatja ennek megvalósítását – nyomatékosította Kandrács Csaba.

Az MNB a lakossági zöld hitelezésről hamarosan részletes háttéranyagot is publikál. A jegybanki program a lakáshitelek után később további területeken, így a kkv- és vállalati hitelezésben valamint a megtakarítások terén is megvizsgálja, miként tudja elősegíteni a hazai zöld pénzügyi piac fejlődését – összegezte az MNB alelnöke. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-06-28 17:27:00
A borászok kiválóan alkalmazkodnak a változásokhoz, úttörői a mezőgazdasági újításoknak, és utat mutatnak az egész magyar agrárium számára – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a 41. Országos Borverseny megnyitóján.
2022-06-28 15:37:00
2021-ben az országnak három olyan megyéje volt, ahol a természetes fogyás ellenére a belföldi és a nemzetközi vándorlás együttes hatásának köszönhetően a lakosság lélekszáma ténylegesen nőtt – olvasható a statisztikai hivatal „Népmozgalom, 2021” című kiadványában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerőpiacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS