Egy-egy alkalommal átlagosan több, mint 7600 forintot fizettek bankkártyával belföldön a K&H ügyfelei az év első öt hónapjában, amely 8 százalékos növekedést jelent éves szinten. Összesen a magyarországi kártyás vásárlások mértéke 16,4 százalékkal közel 260 milliárd forintra ugrott a bank ügyfelei körében. Ebben szerepet játszhatott a járványhatás, ezen belül például a PIN-kódos limitemelés. Bár a készpénz is tartja magát, az ATM-es felvételek összege is növekedett az idén.
Odatették magukat a K&H bankkártyásai az év első öt hónapjában, jóval többször vásároltak és nagyobb összeget költöttek el, mint tavaly ugyanekkor – közölte a bank. A koronavírus-járvány is segített abban, hogy a mindennapos bankolásban folytatódjon a készpénzmentesség.
Impresszív adatok: több, mint 7600 forint, 1,71 milliárd forint, közel 260 milliárd forint
A K&H ügyfelei januártól május végéig egy-egy alkalommal több, mint 7600 forintot költöttek belföldön a bankkártyájukkal, ami 8 százalékos növekedést jelent éves szinten, tavaly ugyanekkor ugyanis egy-egy bankkártyás fizetésre alig több mint 7 ezer forint jutott. A K&H-sok naponta átlagosan 223 ezer alkalommal összesen 1,71 milliárd forintot költöttek kártyával, így az első félévben összesen 259,5 milliárd forintot fizettek ki plasztikkal, ami 16,4 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben. A kártyás vásárlások száma 7,8 százalékkal 34 millióra nőtt.
„Évek óta növekedést mutat a kártyás forgalom, az idén pedig a járványhatás is hozzájárult a bővüléshez. Egyrészt sokan bankkártyás fizetésre váltottak, köztük olyanok, akik korábban inkább a készpénzt preferálták. Ebben szerepet játszott, hogy az Egészségügyi Világszervezet is azt tanácsolta, hogy aki tudja, kerülje a készpénzt, mert a használata növeli a járvány terjedésének kockázatát. Emellett a kijárási korlátozások alatt megnőtt az online vásárlások száma. Szintén hozzájárult a bankkártyák sikeréhez, hogy áprilistól a korábbi 5 ezer forint helyett 15 ezer forintra nőtt a PIN-kód-kötelezettség az érintésmentes kártyás fizetéseknél” – mondta Árva András, a K&H Bank lakossági marketing szegmensének vezetője. Miközben belföldön erőteljesen nőtt a bankkártyás forgalom az év első öt hónapjában, a külföldi kártyás költések visszaestek, a bank ügyfelei 6,6 milliárd forintért vásároltak a határon túl, ami 38 százalékos csökkenést jelent.
„A visszaesés a járvány számlájára írható, az utazási korlátozások miatt ugyanis sokkal kevesebben mentek külföldre Magyarországról, következésképp az ottani bankkártyás forgalom is jelentősen visszaesett. Ha újraindulnak a külföldi utazások, akkor várhatóan meredek emelkedést fogunk látni a külföldi bankkártyás forgalomban, de ennek az időpontja még kérdéses, hiszen még nem tudni mikor, milyen tempóban indulhat újra a gazdaság és a turizmus” – tette hozzá Árva András.
Hogy áll a nagy rivális?
A K&H-sok tehát jelentősen többször és többet költöttek bankkártyájukkal, ez mindenképpen kedvező, mert a készpénzmentes pénzforgalom térnyerését segíti. Ugyanakkor a készpénzhasználat aránya Magyarország-szerte még mindig magas, igaz, a K&H-nál erősen látszik, hogy a készpénz a jövőben háttérbe szorulhat.
Január és május vége között a bank ügyfelei 3,8 milliószor vettek fel készpénzt belföldi ATM-ből összesen 450 milliárd forintot. Bár a készpénzfelvételek száma éves szinten 11 százalékkal csökkent, az összeg 14 százalékkal nőtt 2019 azonos időszakához képest, vagyis kevesebb alkalommal, de több pénzt vettek fel az automatákból.
A bankkártyák térnyerésére utal az is, hogy a belföldi bankkártyás forgalom a készpénzfelvétel összegének több mint 60, illetve 64 százalékát adta idén áprilisban, májusban, míg 2019-ben és az idei év első hónapjaiban korábbi hónapokban mindössze 52-58 százalék volt ez az arány.
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.