Annak ellenére jól fogytak a hitelek júniusban, hogy a lakáskölcsönök kamatai egy év csökkenés után újra emelkedni kezdtek. Az olcsóbbá váló személyi kölcsönöket továbbra is viszik, a babaváró iránti érdeklődés azonban mérséklődni látszik – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Erős lett a június a lakossági hitelpiacon. Az MNB adatai szerint csaknem 97 milliárd forinttal több kölcsönt vettek fel a háztartások, mint amennyit törlesztettek. Ekkora hitelfelvétel utoljára 2022 augusztusában volt, a nagyon kedvezményes kamatú lakáskölcsönt kínáló Zöld Otthon Program végén. Az új szerződéseknek köszönhetően a háztartások hitelállománya 10 534,5 milliárd forintos történelmi csúcsra ért.
Minden kölcsöntípus jól fogyott, a lakáshiteleknél 127,4 milliárd forint volt a szerződéses összeg, ami nem sokkal marad el a májusitól. A szerződések darabszáma is megközelítette a hétezret, vagyis lassan visszaáll a „békeidőkre” jellemző kereslet. A CSOK Plusz sikeres program lett, a támogatott lakáshitelek szerződéses összege 32,55 milliárd forint volt júniusban, vagyis a lakáshitelek mintegy negyedéhez kapcsolódik ilyen kamattámogatás.
A lakáshitelek annak ellenére tudták tartani magukat, hogy megdrágultak. Zsinórban egy éven át minden hónapban csökkent a lakáshitelek kamata, júniusban azonban megfordult a trend, és emelkedésről számolt be az MNB. A lakáshitelek átlagos kamata júniusban 6,65 százalékos lett, ez magasabb a májusi 6,52 százalékosnál. Az átlagos THM is emelkedett 6,93 százalékról 7,06 százalékosra.
A hitelfelvételt tervezők számára rossz hír, hogy júliustól még tovább emelkedhettek a kamatok, hiszen véget ért a bankok által vállalt önkéntes THM-plafon június 30-án véget ért. Emiatt több banknál is 7,3 százalék fölé került a lakáshitelek THM-je. Július végén is több bank drágított a lakáshitelein, és augusztusban újabb kamatemelések várhatók.
A személyi kölcsönök keresletére sem panaszkodhattak a bankok. Csaknem 69,5 milliárd forint volt júniusban a szerződéses összeg, ami elmaradt a májusi rekordtól, de nem sokkal. A szerződések száma megközelítette a 26 ezret, ez is kiemelkedő adat. Vélhetően egyre többen finanszírozzák az autóvásárlást is személyi kölcsönből, mivel a lakossági autóhitelek száma havonta mindössze 1000 darab körül van. 
A személyi kölcsönök kamata még júniusban is csökkent, a bankok ügyfelei átlagosan 17,37 százalékos kamattal tudtak ilyen hitelhez jutni. A gépjárművásárlási hitelek kamata ennél jóval alacsonyabb volt, átlagosan 11,33 százalékos. Azok azonban, akik nagyobb összeget vesznek fel a bankoktól, magasabb jövedelemmel rendelkeznek, és vállalják, hogy rendszeresen használják a bankszámlájukat, bankkártyájukat. hasonlóan alacsony kamatokat érhetnek el a személyi kölcsönöknél is – hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.
A babaváró hiteleknél a korábbi hónapokhoz képest valamivel gyengébbre sikerült a június. Kevesebb mint 1800 házaspár igényelte a támogatott hitelt, és a kölcsönösszeg is mindössze 19,46 milliárd forint volt. A legtöbben ez alapján a maximális 11 millió forintot veszik fel.
Az érdeklődés csökkenésében szerepet játszhatott az is, hogy egyre több hír jelent meg a kölcsön veszélyeiről. A 2019-ben felvett babaváró támogatásoknál elvileg az idén járt volna le a gyerekvállalás teljesítésére adott ötéves határidő, de a házaspárok negyedénél még nincs baba. Ezek a párok 2026 közepéig kaptak időt arra, hogy teljesítsék a gyerekvállalást, ha ez nem sikerül, akkor viszont vissza kell fizetniük az állami támogatást, és a hitelük piaci kamatozásúvá válik. Ez több millió forint egyösszegű visszafizetését jelenti, miközben a babaváró hitel törlesztőrészlete körülbelül a mostani 2–2,5-szeresére emelkedik majd.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.