Hatott a kamatplafon és a babaváró szűkítése: novemberben már sorban álltak a hitelért a magyarok

2024. 01. 06., 10:10

A lakáshiteles kamatplafon és a babaváró szigorítása meghozta a várva várt eredményt, az év végére felpörgött a piac, történelmi rekordot döntött a háztartások hitelállománya. A bankok visszajelzése alapján pedig december még erősebb hónap lehetett – olvasható a Bank360.hu gyorselemzésében.

Elég a megfizethetetlenül drága lakáshitelekből – közölte a kormány, amikor októberben kamatplafont hirdetett ezekre a kölcsönökre. A bankok kivétel nélkül csatlakoztak a kezdeményezéshez, amelynek novemberre meg is lett az eredménye. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint ugyanis ebben a hónapban már felpörgött a lakáshitelpiac.

Az év utolsó előtti hónapjában már 8,4 százalékra mérséklődött az átlagos lakáshitelkamat, a szerződések száma a 2023-ban jellemző átlagosan havi 4300 körüliről 5234 darabra ugrott. A szerződéses összeg is a 45,8 milliárdos havi átlagról 67,1 milliárd forintra nőtt. 

Ennek a döntő része piaci kamatozású hitel volt, de a támogatott lakáshiteleknél is érzékelhető volt némi növekedés, több mint 14 milliárd forint lett ugyanis a szerződéses összeg, holott a 2023-as havi átlag nem érte el a 10 milliárd forintot. Az év utolsó negyedében valamelyest megnőtt volumen vélhetően annak is köszönhető, hogy az idéntől megszűnt a városi csok, így azok, akik ezt a támogatást igénybe szerették volna venni, és mellé hitelt is kértek, igyekeztek még 2023-ban lebonyolítani az ingatlanvásárlást.

A bankok beszámolói szerint is erős lett az év vége a lakáshitelezésben, több pénzintézet is jelezte, hogy a megszűnő csok felvétele iránt nőtt az érdeklődés. Azok pörgethették fel a keresletet, akik a 2024-től a csok helyébe lépő CSOK Pluszra már nem jogosultak

Elkezdődött a babavárós hajrá

Kiugró számban igényelték a babaváró hitelt is novemberben a fiatal házaspárok. Egy híján 3400 szerződést írtak alá a bankoknál, ez nagyjából a másfélszerese a korábbi hónapok átlagának. A babaváró támogatásnál komoly szigorítást vezettek be 2024-től. Csak azok a házaspárok vehetik már igénybe a kamatmentes kölcsönt, akiknél a feleség még nem töltötte be a 30. évét. Ennél idősebb (de 41 évesnél fiatalabb) feleségnél csak akkor vehető fel még az idén a babaváró, ha igazolják, hogy már úton van a gyerek.

A bankok is megerősítették, hogy az év végén - hasonlóan 2022-höz - nagy roham indult a babaváróért, decemberre várhatóan még a novemberinél is nagyobb számokat közöl majd az MNB. Azoknak a házaspároknak, akiknél a feleség huszonéves, persze megérte megvárni 2024-et, hiszen az idén a korábbi 10 millióval szemben már 11 millió forint a maximálisan igényelhető kamatmentes babaváró hitel.

A Black Friday-n is hitelből vásároltak

A fogyasztási hiteleknél is nőtt a kereslet valamelyest novemberben. Az áruhitel-szerződések száma megközelítette a 8400-at, ami elmarad ugyan a 2022-es novemberitől, de magasabb a korábbi hónapokban tapasztaltnál. Láthatóan tavaly év végén is több tízezren vásárolhatták meg a karácsonyi ajándékokat vagy más fogyasztási cikket hitelből.

A személyi kölcsönöknél a szerződések száma a korábbi hónapokhoz hasonlóan alakult, mintegy 21,3 ezer ügyletet hagytak jóvá a hitelintézetek. A szerződéses összeg viszont növekedett, 50,7 milliárd forint lett, amire utoljára a covid járvány előtt volt példa. Akkor viszont a hitelkamatok lényegesen alacsonyabbak voltak, 11-12 százalék körül alakult a személyi hitelek átlagos kamata szemben a tavaly novemberi 18,6 százalékkal.

Novemberben összesen több mint 30 milliárd forinttal vettek fel több kölcsönt a háztartások, mint amennyit törlesztettek, a teljes hitelállományuk ennek köszönhetően 10 121,6 milliárd forintra nőtt, ami történelmi rekord – írja elemzésében a Bank360.hu. A magas kamatok dacára tavaly január kivételével minden hónapban nettó hitelfelvevő volt a lakosság, ezeknek a hiteleknek egy részét valószínűleg a megnövekedett megélhetési költségek miatt napi kiadások fedezésére fordították sokan.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 06., 14:30
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntő beszédet a 26. alkalommal megrendezett Magyar Vállalkozók Napja ünnepségen Budapesten, a Művészetek Palotájában december 5-én.
2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025-12-05 18:20:00
Az üzleti életben a szerződő felek gyakran alkalmaznak teljességi záradékot, teljességi nyilatkozatot a szerződéseikben. Mire jó a teljességi záradék? Miként segíti, hogy a felek szerződésének tartalma egyértelműen megállapítható legyen? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS