Hatott a kamatplafon és a babaváró szűkítése: novemberben már sorban álltak a hitelért a magyarok

2024. 01. 06., 10:10

A lakáshiteles kamatplafon és a babaváró szigorítása meghozta a várva várt eredményt, az év végére felpörgött a piac, történelmi rekordot döntött a háztartások hitelállománya. A bankok visszajelzése alapján pedig december még erősebb hónap lehetett – olvasható a Bank360.hu gyorselemzésében.

Elég a megfizethetetlenül drága lakáshitelekből – közölte a kormány, amikor októberben kamatplafont hirdetett ezekre a kölcsönökre. A bankok kivétel nélkül csatlakoztak a kezdeményezéshez, amelynek novemberre meg is lett az eredménye. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint ugyanis ebben a hónapban már felpörgött a lakáshitelpiac.

Az év utolsó előtti hónapjában már 8,4 százalékra mérséklődött az átlagos lakáshitelkamat, a szerződések száma a 2023-ban jellemző átlagosan havi 4300 körüliről 5234 darabra ugrott. A szerződéses összeg is a 45,8 milliárdos havi átlagról 67,1 milliárd forintra nőtt. 

Ennek a döntő része piaci kamatozású hitel volt, de a támogatott lakáshiteleknél is érzékelhető volt némi növekedés, több mint 14 milliárd forint lett ugyanis a szerződéses összeg, holott a 2023-as havi átlag nem érte el a 10 milliárd forintot. Az év utolsó negyedében valamelyest megnőtt volumen vélhetően annak is köszönhető, hogy az idéntől megszűnt a városi csok, így azok, akik ezt a támogatást igénybe szerették volna venni, és mellé hitelt is kértek, igyekeztek még 2023-ban lebonyolítani az ingatlanvásárlást.

A bankok beszámolói szerint is erős lett az év vége a lakáshitelezésben, több pénzintézet is jelezte, hogy a megszűnő csok felvétele iránt nőtt az érdeklődés. Azok pörgethették fel a keresletet, akik a 2024-től a csok helyébe lépő CSOK Pluszra már nem jogosultak

Elkezdődött a babavárós hajrá

Kiugró számban igényelték a babaváró hitelt is novemberben a fiatal házaspárok. Egy híján 3400 szerződést írtak alá a bankoknál, ez nagyjából a másfélszerese a korábbi hónapok átlagának. A babaváró támogatásnál komoly szigorítást vezettek be 2024-től. Csak azok a házaspárok vehetik már igénybe a kamatmentes kölcsönt, akiknél a feleség még nem töltötte be a 30. évét. Ennél idősebb (de 41 évesnél fiatalabb) feleségnél csak akkor vehető fel még az idén a babaváró, ha igazolják, hogy már úton van a gyerek.

A bankok is megerősítették, hogy az év végén - hasonlóan 2022-höz - nagy roham indult a babaváróért, decemberre várhatóan még a novemberinél is nagyobb számokat közöl majd az MNB. Azoknak a házaspároknak, akiknél a feleség huszonéves, persze megérte megvárni 2024-et, hiszen az idén a korábbi 10 millióval szemben már 11 millió forint a maximálisan igényelhető kamatmentes babaváró hitel.

A Black Friday-n is hitelből vásároltak

A fogyasztási hiteleknél is nőtt a kereslet valamelyest novemberben. Az áruhitel-szerződések száma megközelítette a 8400-at, ami elmarad ugyan a 2022-es novemberitől, de magasabb a korábbi hónapokban tapasztaltnál. Láthatóan tavaly év végén is több tízezren vásárolhatták meg a karácsonyi ajándékokat vagy más fogyasztási cikket hitelből.

A személyi kölcsönöknél a szerződések száma a korábbi hónapokhoz hasonlóan alakult, mintegy 21,3 ezer ügyletet hagytak jóvá a hitelintézetek. A szerződéses összeg viszont növekedett, 50,7 milliárd forint lett, amire utoljára a covid járvány előtt volt példa. Akkor viszont a hitelkamatok lényegesen alacsonyabbak voltak, 11-12 százalék körül alakult a személyi hitelek átlagos kamata szemben a tavaly novemberi 18,6 százalékkal.

Novemberben összesen több mint 30 milliárd forinttal vettek fel több kölcsönt a háztartások, mint amennyit törlesztettek, a teljes hitelállományuk ennek köszönhetően 10 121,6 milliárd forintra nőtt, ami történelmi rekord – írja elemzésében a Bank360.hu. A magas kamatok dacára tavaly január kivételével minden hónapban nettó hitelfelvevő volt a lakosság, ezeknek a hiteleknek egy részét valószínűleg a megnövekedett megélhetési költségek miatt napi kiadások fedezésére fordították sokan.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.