Éltek a vállalkozások a CIB Bank 10 milliárd forintos hitelkeretével

2020. 05. 26., 16:45

Tízmilliárd forintos hitelkerettel segítette a magyar vállalkozásokat a CIB Bank, ezek negyven százaléka mentőöv jellegű tőkejuttatás volt. A hitelkihelyezések folytatódnak, saját forrásainak felhasználása mellett a CIB Bank kiemelt figyelmet fordít az állami gazdaságélénkítő források célba juttatására is. Az NHP Hajrá finanszírozás elindult, és az államilag garantált konstrukciók értékesítése is haladéktalanul megkezdődik, amint az ehhez szükséges jogszabályokat elfogadják.

A CIB Bank a koronavírus okozta helyzetre reagálva azonnal felszabadított tízmilliárd forint forrást, amellyel a nehéz helyzetbe került vállalkozások gyors hitelezését oldotta meg. A jelenlegi adatok szerint ebből 6,8 milliárd forintnyi kölcsön jóváhagyása megtörtént, a sorban álló hiteligények alapján pedig elmondható, hogy május végére a teljes keretösszeg felhasználásra kerül. A tízmilliárd forintból közel 43% mentőöv jellegű kihelyezés, amellyel a nehéz helyzetbe került, de alapvetően nyereséges üzleti modellel működő vállalkozások átmeneti pénzügyi gondjaira kínált megoldást a CIB. Az összeg 57 százaléka pedig bővülést vagy esetleges profilváltást finanszírozott.

A mentőövként kihelyezett összegek csaknem felét feldolgozóiparban működő cégek igényelték, mintegy negyede az építőiparban működő vállalkozásokhoz került, és jelentős arányban kaptak ilyen hitelt a szállításban, logisztikában érdekelt cégek is. Közel minden második bővülésre és beruházásra jóváhagyott forint a feldolgozóipari vállalkozások terveit segítette, és körülbelül ilyen arányban jutott forrás az agráriumba is.

Közel félmilliárd forint bővülést finanszírozó hitel került a ruházati cégekhez, de volt olyan egészségügyi vállalkozás is, amelyik átmeneti nehézségei áthidalására igényelt negyedmilliárd forintot megközelítő hitelt – ez utóbbira magyarázat, hogy a magánegészségügy vállalkozásai a járványügyi intézkedések következtében márciusban és áprilisban jelentős bevételkiesést szenvedtek el.

„A koronavírus-járvány miatt azonnal tízmilliárd forintos speciális hitelkerettel siettünk azon vállalatok segítségére, amelyek átmeneti likviditási problémákkal kellett, hogy szembenézzenek, bár alapvetően életképes üzleti modellel működnek. A továbbiakban is biztosítunk saját forrásokat, ugyanakkor az állami garanciaprogramok ismeretében úgy látjuk, hogy a vállalkozások számára az NHP Hajrá vagy más, később bevezetésre kerülő hitelprogram konstrukciói jelentik majd a legkedvezőbb megoldást. A CIB Bank a továbbiakban is intenzíven kiveszi a részét a vállalati hitelezésből”hangsúlyozta Szabó Balázs, a CIB Bank vállalati üzletágának vezetője.

A Magyar Nemzeti Bank által kedvező forrásköltségek mentén biztosított NHP Hajrá mellett számos állami kamattámogatású, vagy éppen államilag garantált konstrukció megjelenése várható. Az állami garancia kiemelten fontos, hiszen jelentősen bővíti a hitelezhető vállalkozások körét.

Az MFB Hiventures programja, a Garantiqa Krízis Garanciaprogram és az Eximbank konstrukciójának megjelenése a jogszabályi feltételek megteremtését követően, hamarosan várható.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS