Elhozza az ötmilliós babaváró bírságot a háború?

2022. 03. 09., 10:41

A kedvezményes babaváró hitelből a program vége felé közeledve januárban minden eddiginél alacsonyabb összegben folyósítottak, a gyermekvállalási cél megszegéséhez pedig egyre magasabb büntetőkamatok társulnak. Ha a kamatok megugrása tartós marad, az 5 millió forintos büntetési tétel is eljöhet nyáron.

2022 januárjában 29 milliárd forintra süllyedt a havi babaváró kölcsön folyósítása a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint. Bár az év elején sosem teljesít jól a babaváró, a 30 milliárd forint alatt maradó kihelyezés jelentős zuhanást mutat az egy gyermek születése után kamatmentessé váló kölcsönnél. A kedvezményes hitel így alulmúlta az eddigi mélypontnak számító, 35,9 milliárd forintot kitevő 2021. januári babaváró kölcsön folyósítást – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

A babaváró hitel egy gyermek után mindenképp kamatmentes, három gyermek után pedig akár mind a 10 millió forintot is megkaphatják a szülők anélkül, hogy bármennyit is vissza kellett volna fizetniük hitelből. Ez a kedvező lehetőség ugyanakkor mindenképp a gyermek születéséhez kötött. Ha 5 éven belül nem jön össze a baba, vissza kell fizetni az addigi kamattámogatást, és ezt követően csak piaci feltételek mellett lehet tovább fizetni a babaváró hitelt. A büntetés összege pedig egyre csak emelkedik.

Áprilistól már a 3,5 millió forintot kockáztatnak a babavárósok

Vagyis, ha nem születik gyermek 5 éven belül, a kamatkedvezményt teljes egészében vissza kell fizetni. A kamatkedvezmény mértéke viszont egyáltalán nem az adósokon múlik, akár születik gyermekük, akár nem. Ez ugyanis egy állampapírpiaci referenciahozamhoz kötött, ami rohamosan emelkedett az elmúlt hónapokban. A referenciamutató már 4,45 százalékos értéket vett fel márciusban, ami alapján 7,79 százalékos ügyleti kamat vonatkozik majd az áprilisban babaváró kölcsönt felvevőkre. A még márciusban babavárót igénylők ezzel szemben 4,08 százalékos referenciahozam alapján vehetik fel a kedvezményes kölcsönt, ami 7,3 százalékos ügyleti kamatot jelent.

Ha kellő időben, a következő 5 év során megszületik a gyermek, az emelkedésnek nincs jelentősége. Ha azonban nem születik meg időben, életbe lép a kamatvisszafizetési kötelezettség, ami alapján az áprilisi felvételnél már magasabb, 3 503 250 forintot kell visszafizetnie a szülőknek. Ha még márciusban felveszik a hitelt a szülők, azzal ennél valamivel alacsonyabb, 3 286 800 forintos összeget kockáztatnak, ha mégsem valósulna meg a családalapítás. A legkisebb kamatvisszafizetési kötelezettség azokat terheli, akik 2019. decemberében vették fel a hitelt – nekik gyermek nélkül is alig másfélmillió forint kamattámogatást szükséges visszafizetni.

Meddig emelkedik a bírság?

A kamatok azonban azóta is egyre csak emelkednek a háborús feszültség közepette. Az ÁKK által közölt 5 éves referenciahozam március 7-én már 6,13 százalékot tett ki, egy hétvége alatt emelkedett majdnem fél százalékot a mutató. Ha ez legalább 3 hónapig fennáll, júliusban már 9,97 százalékos ügyleti kamatra számíthatnak a babaváró hitelt felvevők, a feltételek megszegése esetén pedig már 4,5 millió forintot kell visszafizetni a korábbi kamattámogatások miatt.

Jelenleg még nem lehet biztosan látni, hogy hol áll meg a referenciamutató emelkedése. Ha a jelenlegi kockázatos körülmények továbbra is fennállnak, elképzelhető, hogy még magasabb átlagos hozamértékeket fog hozni a tavasz. 7,1 százalékos júniusi babaváró referenciamutató mellett a már 11,23 százalékos ügyleti kamat azt jelentené, hogy 5 milliós bírság sújtaná azokat a szülőket, akiknek a júliusi hitelfelvételt követő 5 évben nem születik gyermekük.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS