Élénkült a vállalati hitelfelvétel 2018-ban

2019. 02. 04., 16:15

Tavaly megélénkült a vállalatok hiteligénylése, december végén a nem pénzügyi vállalatok hiteladóssága a belföldi pénzintézetekkel szemben 7455 milliárd forintot tett ki, ami 14,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a vállalati hiteladósság növekménye nagyjából egyenletesen oszlik meg az egy évesnél rövidebb lejáratú, alapvetően  folyószámlahitel-adósság és a legfeljebb ötéves, valamint az öt évnél hosszabb lejáratú beruházási hitelek között.

Arányaiban legnagyobb, 18,4 százalékos növekedést az egy évesnél hosszabb, legfeljebb ötéves lejáratú beruházási hitelek mutatták, amelyek 324 milliárd forinttal 2085 milliárd forintra duzzadtak, míg 2017-ben mindössze 71 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal nőttek.

Az ötévesnél hosszabb lejáratú hitelek éves növekedése szerényebb élénkülést mutat a magas bázis miatt, hiszen már 2017-ben is 10,8 százalékkal, 290 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbi állományt, tavaly pedig   11,0 százalékkal, 328 milliárd forinttal emelkedett az állományuk, amely december végére 3304 milliárd forintot ért el.

Az egy évesnél rövidebb vállalati hitelek állománya 307 milliárd forinttal emelkedett a tavalyi évben, amivel a növekedési üteme a 2017-es 13,0 százalékról 17,4 százalékosra gyorsult. Ezen belül a folyószámlahitelek összege 18,6 százalékkal nőtt.

A folyószámlahitelek átlagos kamata a tavalyi évben 10 bázisponttal 2,25 százalékra emelkedett. Az egy évesnél hosszabb lejáratú  vállalati hitelek kamata átlagosan 99 bázisponttal nőtt egy év alatt, tavaly decemberben 2,39 százalékos volt, ezen belül azonban a legfeljebb öt évre rögzítetett kamatozású, egymillió eurónál kisebb összegű hitelek átlagos kamatlába 119 bázisponttal 4,03 százalékra nőtt.

A vállalatok betétállománya a belföldi pénzintézetekben 1106 milliárd forinttal (14,7 százalékkal) nőtt tavaly az előző évi 923  milliárd forint (14,0 százalék) emelkedés után. A látraszóló és folyószámlabetétek adták a tavalyi növekedés 80,6 százalékát, ami 891 milliárd forintnak és 13,6 százalékos emelkedésnek felel meg, bár 2017-ben 24,6 százalékos emelkedéssel 1298 milliárd forinttal híztak.

A lekötött vállalati betétek állománya az előző évi 374 milliárd forintos (27,9 százalékos) csökkenésből tavaly 216 milliárd forintot  (22,3 százalékot) visszaemelkedett a múlt év végére, amivel kétéves csúcsot ért el. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS