Csökkent az agrár kkv-k hatékonysága, de továbbra is erős a beruházási hajlandóság

2020. 08. 14., 18:00

Az aszályos időjárás és a termelési költségek növekedése miatt csökkent az agrár kkv-k hatékonysága, romlottak várakozásaik, a gazdák ugyanakkor továbbra is elkötelezettek a beruházások mellett – derül ki a Budapest Bank Agrárgazdasági index elnevezésű felméréséből.

A bank pénteki közleménye szerint a legutóbbi, május 21. és július 7. közötti országos, reprezentatív kutatásban 400 olyan agrárvállalkozást kérdeztek meg, amelyek árbevétele meghaladja az 50 millió forintot.

A mínusz 100 és plusz 100 pont közötti agrárgazdasági index értéke mínusz 4 pont volt, 10 ponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az index 2015-ös mérése óta a legnagyobb értéket 2019-ben és 2018-ban érte el, plusz 6 pontot.

A felmérés szerint az index visszaesése a termelés hatékonyságát mérő részindex eredményével magyarázható, amely az aszályos időjárás és a termelési költségek növekedése miatt 18 ponttal, mínusz 23 pontra süllyedt. Ez ugyan az elmúlt öt évben a legrosszabb eredmény, azonban ez a részindex eddig is maximum plusz 2 pontra emelkedett.

Ugyanakkor kiemelték, a gazdák a kedvezőtlen körülmények ellenére is elkötelezettek a beruházások mellett, 65 százalékuk valósított meg tavaly valamilyen fejlesztést átlagosan 110 millió forint értékben, ami több mint 10 millió forinttal haladja meg a 2018-ast. A tendencia várhatóan idén sem szakad meg, a gazdák 37 százaléka terveinek megfelelően folytatja a beruházásokat, 22 százalékuk pedig még többet költene korszerűsítésre és a termelés növelésére.

Hozzátették, hogy a Széchenyi Kártya Program beruházási-, és munkahelymegtartó hiteleit minden harmadik agrárvállalkozó ismeri, 20 százalékuk már igényelte is. Az NHP Hajrá szintén népszerű a gazdák körében, a Budapest Banknál az összes NHP szerződés több mint fele, a július végi adatok szerint csaknem 14 milliárd forintnyi kedvezményes hitel a magyar agráriumban hasznosul. A kifejezetten a mezőgazdasági kisvállalkozások igényeire szabott Agrár Széchenyi Kártya Programban pedig már több mint 1 milliárd forintnyi kamatmentes kölcsön került a szektorba.

A megkérdezett gazdálkodók több mint 90 százaléka szerint a gyors kormányzati intézkedések, például az adminisztrációs terhek csökkentése, a különböző adó-, és közterhek átmeneti elengedése segítségükre volt stabilitásuk megőrzésében, kétharmaduk pedig a munkahelymegtartást támogató, részleges munkabér-átvállalás jelentőségét is kiemelte.

A közleményben Kasziba Levente, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője kifejtette, a kutatás eredményeiből kiderült, hogy a magyar agrárszektor kifejezetten válságállónak bizonyult a koronavírus-járvány alatt is, hiszen az agrárvállalkozók továbbra is fejlődni akarnak, egyre nyitottabbak a modern technológiákra és a jövőben is növelni szeretnék beruházásaikat. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS