Az OTP-csoport zöld jelzáloglevelet hozott forgalomba

2021. 08. 16., 19:00

Az OTP-csoport 5,02 milliárd forint értékű zöld jelzáloglevelet bocsátott ki hétfőn – tájékoztatta a pénzintézet az MTI-t.

Az aukción összesen 10,08 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be a tőkepiaci szereplők.

Becsei András, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója a közlemény szerint elmondta: meggyőződésük, hogy a jelzáloghitelezés területén a korábbiaknál hatékonyabban lehet változást elérni a kedvezőtlen energiahatékonysági mutatókkal rendelkező hazai lakóingatlan-állomány megújulásában. A zöld jelzáloglevél kibocsátás az első lépés ezen cél felé.

A bank közleménye szerint a befektetők igénye növekszik az olyan eszközök iránt, amelyek zöld célokat finanszíroznak. Ezt a trendet erősíti a Magyar Nemzeti Bank most augusztusában induló Zöld jelzáloglevél-vásárlási programja.

Az OTP Jelzálogbank a fenti piaci szemléletváltásra a forrásszerzési stratégiájának átalakításával, a jelzáloglevél-kibocsátási programjának kibővítésével készül – húzták alá. Kiemelt cél, hogy idéntől a társaság folyamatosan bocsásson ki zöld jelzálogleveleket. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS