A járvány okozta gazdasági válsághelyzet kialakulásakor a törlesztési moratóriumba való belépés, a krízis elmúltával az adósok jövedelemtermelő képességének visszaszerzésével a fizetési stopból kilépés a racionális döntés. Az MNB az elmúlt közel másfél évben folyamatosan és következetesen az ügyfelek számára élethelyzetük és anyagi szempontjából legkedvezőbb megoldást javasolja.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a törlesztési moratórium kapcsán küldött friss üzenet – aki anyagilag megteheti, célszerű minél hamarabb folytatnia a törlesztést – összhangban áll a fizetési stoppal kapcsolatos eddigi jegybanki kommunikációval. Az MNB az elmúlt közel másfél évben az egészségügyi, s nyomában gazdasági válsághelyzetnek megfelelő, s a fogyasztók számára anyagilag legelőnyösebb megoldást javasolta/javasolja a témában. Emellett a jegybanki fogyasztóvédelmi kommunikációja a moratóriumról nyilvánvalóan a jogalkotó által aktuálisan megszabott (esetleg hosszabbított) időkerethez és feltételekhez is kötődik.
A moratórium a járvány felfutó szakaszában, egészségügyi és munkalehetőség szempontjából kiszolgáltatott családok százezreinek jelentett hatékony és átmeneti válságkezelő megoldást. Igaztalanok azon sajtótámadások, amelyek most, utólag, „racionális” fejjel hibáztatják az MNB és a kormányzat fizetési stop igénybevételének fontosságát egy, az elmúlt évszázadban nem tapasztalt, bizonytalan helyzetben hangsúlyozó kommunikációját.
A racionális lépés a járvány első jó egy évében – Magyarországon és szerte az Európai Unióban is - a moratórium bevezetése volt. A pandémia súlyosságát, a vakcinák kifejlesztését, a hatékony hazai egészségügyi válaszlépések tempóját, s mindezek alapján a lakosság jövedelmi-törlesztési helyzetének alakulását jelentős mértékű bizonytalanság övezte, így a hitelek bedőlésének megelőzése, a munkahelyek és a családok jövedelmének megtartása indokolta az adósok belépését a moratóriumba.
Mostanra viszont a járvány harmadik hullámának végével, az emelkedő átoltottsággal és gazdaság gyors újranyitásával a megfelelő jövedelemmel, törlesztési forrással bíró ügyfelek számára a moratóriumban való maradással elérhető előnyt hosszabb távon meghaladhatják a kockázatok. Az, hogy fölöslegesen nő meg a hitelük futamideje és a teljes visszafizetendő összegük a bank felé. Gondolhatunk erre az amúgy is aktuális egészségügyi hasonlatként is: egy-egy gyógyszer szükség esetén, a megfelelő időtávon hasznos és szükséges, a betegségen túlmutató időszakon történő alkalmazása viszont a hasznokat meghaladó káros mellékhatással járhat.
Az MNB 2020 tavaszától sajtóközleményeiben, a vezető médiaportálokon megjelentetett szakmai cikkeiben és honlapja Moratórium kérdések és válaszok menüpontjában (7. válasz) folyamatosan tájékoztatott arról, hogy a moratórium alatt a vissza nem fizetett hitel tőkerészére a bankok kamatot és díjat számítanak; ezek megnövelhetik a teljes futamidőt és a visszafizetendő összeget; e kamatokat és díjakat viszont nem „csapják” hozzá a tőketartozáshoz (nem lesz kamatos kamat), s a moratóriumot követő futamidő alatt egyenlő részletekben fizethető meg; illetve, hogy a törlesztés újbóli megkezdésekor az ügyfél havi terhe ugyanannyi lesz, mint a fizetési stop elrendelésekor (a változó kamatozású hitelek kamata, így törlesztőrészlete viszont módosulhat).
A jegybank ezzel összefüggésben korábban folyamatosan visszautasította azokat a valótlan állításokat, amelyek szerint az adósok összes terhe a moratórium lejártakor „váratlanul nő majd meg”, illetve, hogy a moratóriumból kilépőknek „megugrik a törlesztőrészlete”. A lakossági adósok tartozásuk összegéről, hitelük jellemzőiről az idei év első hónapjaiban részletes írásbeli tájékoztatás kaptak bankjuktól is. (MNB)
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.