Az MNB az ügyfelek megbízható kiszolgálását várja a bankoktól

2020. 03. 20., 10:45

A Magyar Nemzeti Bank a koronavírus-járvány idején is elvárja a bankoktól, hogy – biztonsági intézkedésekkel – mindig kellő számú bankfiók szolgálja ki az ügyfeleket – nyilatkozta Kandrács Csaba jegybanki alelnök.

A bankok, befektetési szolgáltatók és alapok jegybanki útmutatást kaptak a megteendő kockázatmérséklő intézkedésekről. A kormányzati törlesztési moratóriummal levegőhöz jutnak a vállalkozások és a lakosság is. A pénzügyi stabilitás, a bankrendszerbe vetett bizalom egyik záloga, hogy a hitelintézetek a koronavírus-járvány időszakában is folyamatosan működjenek, kiszolgálva ügyfeleiket.

„Az MNB elvárja, hogy a bankok tekintsék át e helyzetekre kialakított üzletmenet-folytonossági terveiket. Ha kell, egészítsék ki ezeket a járványra vonatkozó külön akciótervekkel” – mondta Kandrács Csaba.

Ha egy fiók átmenetileg bezárna, gondoskodni kell a környékbeli ATM-ek feltöltéséről a megfelelő készpénzmennyiséggel. „Az MNB semmiképp sem fogja támogatni, hogy egy bank 24 óránál tovább tartó általános bankszünnapot hirdessen meg” – jelentette ki.

A hitelintézeteknek folyamatos tájékoztatást kell adniuk honlapjukon fiókjaik nyitvatartásáról, ideiglenes bezárás esetén a legközelebbi ügyfélkiszolgálást biztosító fiókról - nyomatékosította a jegybanki alelnök.

„Ösztönözniük kell ügyfeleiket az elektronikus, telefonos ügyintézésre, illetve a bankkártyás és azonnali fizetéses lehetőségek igénybevételére is, emellett informálniuk szükséges ügyfeleiket a fertőzésveszély mérséklésére megtett intézkedéseikről is” – hangsúlyozta.

Kandrács Csaba jelezte: az MNB megfontolásra ajánlja a jogalkotónak, hogy a járvány esetleges fokozódása esetén – a jogszabály által előírt személyes banki panasztételi lehetőség helyett – az ügyfelek számára a panaszok beadását átmenetileg a hitelintézetek csak elektronikus vagy írásbeli úton tegyék lehetővé.

Az MNB által elfogadott, és csütörtökön bejelentett komplex banki intézkedéscsomag egyebek közt a folyamatban lévő lakossági jelzáloghiteleknél átmeneti felmentést ad az értékbecslés és a közjegyzői okiratba foglalás kötelezettsége alól. Bár az MNB helyszíni vizsgálatait is 2 hónappal elhalasztja a bankoknál, a megerősített monitoring és adatszolgáltatási rendszer továbbra is szavatolja a biztonságos felügyelést.

Az MNB további számos, a pénzügyi rendszer stabilitását nem veszélyeztető adminisztrációs teher könnyítéséről is döntött a bankoknál, és ideiglenesen egyes prudenciális előírások teljesítése alól felmentette őket. A hitelintézetek finanszírozási helyzetének stabilitását szavatoló jópár előírást viszont szigorított a jegybank. Egyebek közt azt is elvárja az MNB a bankoktól, hogy ne fizessenek osztalékot.

Kandrács Csaba hangsúlyozta, hogy a hiteltörlesztési moratórium „levegőhöz juttatja” a lakossági és vállalati hiteladósokat, ami a mai helyzetben szükséges és célszerű lépés volt. Az MNB által bejelentett intézkedések pedig támogatják a bankrendszer stabilitását. Az MNB a hitelintézetek mellett az elmúlt napokban a befektetési szolgáltatók és befektetési alapok számára is vezetői körlevelekben határozta meg a jelenlegi járványhelyzetben végrehajtandó, a biztonságot szolgáló teendőket. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS