A magyarok közel 80 százaléka nem tudja utólag azonosítani kártyás vásárlását

2021. 02. 03., 16:45

Magyarországon az ügyfelek közel 80 százaléka néha nem tudja utólag beazonosítani bankkártyás vásárlásait, és a kelet-közép-európai régióban is hasonló az arány – derül ki a Mastercard 11 ország részvételvével készített nemzetközi kutatásából.

A régióban a választ adók 77 százaléka számolt be arról, hogy vásárlásai egy részét nem tudja beazonosítania a tranzakció történetben. Majdnem minden ötödik ember esetében ez gyakran vagy nagyon gyakran fordult elő. Ez a probléma a kártyabirtokosokat különböző módon érinti: 42 százalék aggódik, 30 százalék bosszankodik, 15 százalék elveszettnek érzi magát, 12 százalék pedig tehetetlennek.

Az adatok hasonlóak Magyarországon is: a válaszadók 48 százaléka aggódik, 32 százalék bosszankodik, 17 százalék tehetetlennek és 7 százalék elveszettnek érzi magát a kialakult helyzet miatt.

A nemzetközi adatok szerint azok, akik nem tudják felidézni a vásárlást, a leggyakoribb megoldásként azonnal hívják a bankjukat (35 százalék) vagy ritkább esetben a kereskedőt (6 százalék). A magyarországi adatok szerint, míg a kártyabirtokosok 61 százaléka végül fel tudja idézni a vásárlást, 33 százalékuk legelőször inkább a bankját keresi fel, 11 százalékuk pedig a kereskedőt.

A magyar válaszadók 78 százaléka a kétes esetekben panaszt nyújt be bankjának.

Arról is tájékoztattak, hogy a Mastercard és az Ethoca új digitális banki megoldása részletes leírást ad a kártyás tranzakciók előzményeiről és ezáltal átláthatóbbá teszi a kártyabirtokosok számára vásárlásaik nyomon követését. A kibővített, átláthatóbb banki tranzakciótörténetet 2022-ig szabvánnyá szeretnék tenni a digitális banki csatornákon.

Az átlátható információkkal nő a fogyasztók elégedettsége, továbbá megelőzhetőek az időigényes vitarendezési eljárások, amelyek a kapcsolatfelvétellel, a tranzakció ellenőrzésével és igazolásával együtt átlagosan 2 hétig is eltarthatnak.

A logo.ethoca.com oldalra minden kereskedő ingyenesen feltöltheti logóját, hogy az megjelenjen az online és a mobil banki csatornákon.

A felmérés résztvevői megerősítették: szeretnének részletesebb információkat kapni a vásárlások könnyebb és gyorsabb azonosításához. A magyar kártyabirtokosok számára a leghasznosabbak a közlemény szerint: a kereskedő neve (58 százalék), a vásárlás helye (38 százalék) és a kereskedő logója (35 százalék).

A kutatást 2020 novemberében a Kantar TNS végezte a Mastercardnak, 3300, 18-60 éves banki felhasználó segítségével, a következő országokban: Lengyelország, Ukrajna, Cseh Köztársaság, Magyarország, Románia, Görögország, Szlovákia, Ausztria, Bulgária, Ukrajna, Szerbia. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS