A CIB Bank is csatlakozott a Széchenyi Kártya Újraindítási Programhoz

A CIB Bank is csatlakozott a Széchenyi Kártya Újraindítási Programhoz
2021. 07. 15., 10:00

Három új finanszírozási konstrukció bevezetésével a CIB Bank is csatlakozott a Széchenyi Kártya Újraindítási Programhoz, ezzel a lépéssel a mikro-, kis- és középvállalati ügyfelei rendkívül kedvező kondíciókkal juthatnak finanszírozáshoz. A CIB Bank a koronavírus-járvány időszakában is aktív szerepet vállalt a szektor finanszírozásában, a mikrovállalati hitelállománya – a lízinggel együtt – 36 százalékkal nőtt 2020-ban.

A CIB Bank is csatlakozott a 2002 óta működő Széchenyi Kártya Programhoz, amely a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben is nagyban hozzájárult a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozásához.

A CIB Bank első lépésben három konstrukciót – a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel GO!-t, a Széchenyi Likviditási Hitel GO!-t és a Széchenyi Beruházási Hitel GO!-t* – vezetett be a Széchenyi Kártya Újraindítási Program elemei közül július elején mikrovállalati és kkv ügyfeleinek. Ezek a hiteltermékek széleskörűen felhasználhatók, kedvezményes, a futamidő végéig fix kamattal igényelhetők, miközben akár 90 százalékos intézményi garanciavállalás is kapcsolódik hozzájuk. A pénzintézet az év további részében újabb konstrukciókkal tervezi bővíteni az elérhető termékek körét.

„A Széchenyi Kártya Újraindítási Programban különböző típusú termékeket vehetnek igénybe a CIB Bank ügyfelei, széleskörű felhasználási céllal, így minden vállalkozás megtalálja az igényeinek leginkább megfelelő finanszírozási megoldást. Az állami díjtámogatásnak köszönhetően rendkívül kedvező árazás pedig óriási segítség a vállalkozásoknak.” – hangsúlyozta Szabó Balázs, a CIB Bank vállalati vezérigazgató-helyettese az új konstrukciók bevezetése kapcsán. „A CIB Bank évek óta sikeres együttműködést folytat a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-vel, amit jól mutat, hogy a pénzintézet a válság idején elsők között csatlakozott a Krízis Garanciaprogramhoz is” – tette hozzá Ákos Tamás, a CIB Bank retail vezérigazgató-helyettese.

Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta: „2021-ben, azaz a koronavírus okozta válság lecsengése és az újraindításra fordulás szakaszában is itt vagyunk a vállalkozások számára. Ebben az évben az Újraindítási konstrukciókat, a Krízistermékeinket és a Klasszik hiteleinket egyben szemlélve a befogadott ügyletek száma már összesen csaknem 24 ezer darab, értékükben pedig több mint 641 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy heti szinten a Programban együtt dolgozó Partnereinkkel összesen csaknem 900 darab kérelmet fogadunk be, közel 24 milliárd forint értékben. Hiszünk benne, hogy a Program hitelcéljainak, termékeinek és a részt vevő intézmények folyamatos bővítésének köszönhetően eljutunk minden magyar vállalkozáshoz, hogy fejlődésükben, likviditásukban támogathassuk őket.”

A CIB Bank a koronavírus-járvány okozta bizonytalan helyzetben is aktív szerepet vállalt a mikrovállalatok finanszírozásában, amelyet alátámasztanak az elért eredmények is. A pénzintézet mikrovállalatoknak kihelyezett hitelállománya 36 százalékkal növekedett az előző évhez képest, miközben a CIB Bank részesedése az NHP Hajrá új szerződéseinél – a hitelezést és a lízinget is figyelembe véve – meghaladta a 20 százalékot. A két program keretén belül kihelyezett összeg 2020 végéig meghaladta a 17,3 milliárd, ez év április végéig pedig a 25 milliárd forintot. A legtöbb kihelyezés a kis- és nagykereskedelemhez kapcsolódott, amelyet az ingatlanágazat és építőipar, majd az üzleti szolgáltatók követtek.

A CIB Bank kis- és középvállalkozói (kkv) hitelállománya – a faktoringgal és a lízinggel együtt – a március végéig számolt egy év alatt 13 százalékkal nőtt, csak a bankhitelt figyelembe véve viszont a 19 százalékot is elérte a bővülés. Az NHP-hitelek állománya a kkv-knál március végére meghaladta a 70 milliárd forintot, ami több mint a háromszorosa az egy évvel korábbi 22 milliárdnak. A pénzintézet aktív szerepet vállal az NHP Hajrá programban is: itt 110 milliárd forintnál járnak a folyósítások, miközben az agrárium és a feldolgozóipar ágazati részesedése jóval magasabb a piaci átlagnál.

A fotón balról jobbra: Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, Ákos Tamás, a CIB Bank retail vezérigazgató-helyettese, Szabó Balázs, a CIB Bank vállalati vezérigazgató-helyettese.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS