Az egyes állami támogatások igénybevételét az adósságfék szabályok nem korlátozzák, több esetben pedig a speciális konstrukciók céljának elérését kivételszabályokkal és a piaci gyakorlatok egységesítésével segíti a jegybank – olvasható az MNB közleményében.
Az MNB kiemelt célkitűzése, hogy a háztartási hitelezés egészséges szerkezetének megőrzése mellett támogassa a kormány által kitűzött családalapítási célok elérését. Ennek megfelelően vizsgálja, hogy az ún. adósságfék szabályok (a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra és a hitelfedezeti mutatóra vonatkozó előírások) milyen hatással lehetnek az egyes állami támogatások igénybevételére és felhasználására, szükség esetén pedig felülvizsgálja a vonatkozó szabályrendszerét. Az MNB által felállított limitek nem korlátozzák az állami támogatások igénybevételét.
A hitelezéshez kapcsolódó állami támogatások kapcsán mind az adósságfék szabályok, mind az azok tekintetében leggyakrabban felmerülő kérdésekre választ adó dokumentum (adósságfék GYIK) tartalmazza a jegybank oldalán megfogalmazott elvárásokat.
A kamattámogatás mellett elérhető hitelek törlesztőrészlete az adósok által ténylegesen fizetendő (a kamattámogatás időszakában a támogatással csökkentett) értéken veendők figyelembe a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) megállapítása során, így a szabályozás nem hátráltatja az állami támogatás felhasználását, de gátolja a háztartások túlzott eladósodottságának kialakulását.
Az előírás az egyes támogatások önerőként való felhasználását sem korlátozza indokolatlanul. Az egyszeri, gyermekek után járó, vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatások, így például a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) tekintetében az MNB rögzítette, hogy az a hitel és a fedezet összegének arányát meghatározó hitelfedezeti mutató (HFM) számítása során nem növeli a hitel összegét, így azt önerőként lehet figyelembe venni. A Családvédelmi Akcióterv keretében megjelent, a jövőben igénybe vehető nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása szintén vissza nem térítendő állami támogatás, így az is figyelembe vehető önerőként gépkocsi-vásárláshoz kapcsolódó hitel vagy lízing felvétele esetén.
Bár az MNB – tekintettel az ezekből eredő addicionális hitelezési kockázatokra – a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról rendelkező jogszabályok szellemiségével, és a prudens hitelezői magatartással ellentétesnek ítéli a fogyasztási hitelek és/vagy folyószámlahitelek önerőként való figyelembevételét, a jegybank az adósságfék szabályokat meghatározó rendeletében rögzíti, hogy a babaváró támogatáshoz nyújtott kölcsön (babaváró kölcsön) jelzáloghitel felvétele esetén jelentős részben, legfeljebb 75 százalékban önerőként szolgálhat. A speciális kezelést alátámasztja a kölcsönhöz kapcsolódó, a potenciális banki veszteségeket mérséklő állami kezességvállalás, és az a cél, hogy a kölcsön segítséget jelenthessen a családalapításhoz szükséges ingatlanvásárláshoz. Az adósságfék szabályok a rendeletben foglalt feltételek teljesülése esetén a babaváró kölcsön hitelkiváltási céllal való felhasználhatóságát sem gátolják. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.