45 ezer ügyfelet érintett a lakástakaréki átvétel

2019. 10. 28., 15:30

Október 25-től az Erste Lakástakarék kezeli az Aegon Lakástakarék portfólióját. A mostani tranzakció eredményeként 57 ezer szerződés került át a társasághoz, amelynek piaci részesedése így 14 százalékra nőtt. Az érintett szerződések díj- és kamatfeltételei nem változnak.

Megtörtént az Aegon Lakástakarék Zrt. portfóliójának átvétele, a társaság ügyfelei október 25-én átkerültek az Erste Lakástakarék Zrt.-hez. A tranzakció 45 ezer ügyfél 57 ezer szerződését érintette, amely 34 milliárd forintos betétállományt jelent. A felmondás vagy kiutalás alatt lévő szerződéseket 2020. január 17-ig továbbra is az Aegon Lakástakarék kezeli. Ez utóbbi szerződésekből csak azok kerülnek át az Erste Lakástakarékhoz, melyek ügyintézése január 17. után is elhúzódik.

Mostantól az átvett szerződések esetében már az Erste Lakástakarék számlaszámára szükséges teljesíteni a befizetéseket. Az első alkalom, amikor az ügyfeleknek erre figyelniük kell, a november 15-én esedékes befizetés.

Az Erste Lakástakarék változatlan kamatok, díjak és költségek mellett veszi át az ügyfelek szerződéseit, a befizetés esedékessége, a szerződéses módozata és a díjtáblázat sem változik, sőt az Erste Csoport és leányvállalata, az Erste Lakástakarék különleges kedvezményekkel köszönti új ügyfeleit.

„Örömmel üdvözöljük az Aegon Lakástakarék ügyfeleit az Erste Bank Csoportnál. Biztosak vagyunk benne, hogy az Erste modern szolgáltatásai és kiterjedt fiókhálózata révén számos új lehetőséget tud kínálni számukra” – mondta Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. „Az Erste az elmúlt években bizonyította, hogy eredményesen tud banki szervezeteket vásárolni és működtetni. A bank az organikus bővülés mellett továbbra is nyitott arra, hogy felvásárlásokkal növelje piaci részesedését” – tette hozzá Jelasity Radován.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS