Az MNB felmérése alapján a jogosult mezőgazdasági vállalkozások, egyéni vállalkozók, családi gazdálkodók és őstermelők hitelállományának negyede élvezi az augusztusban meghirdetett agrár moratórium védőhálóját. E fizetési stop jövő év végéig ad haladékot az agrárhitelek tőke-, kamat- és díjtartozásainak törlesztésére.
A Magyar Nemzeti Bank adatszolgáltatást írt elő az általa felügyelt pénzügyi intézményeknek arra vonatkozóan, hogy jogosult ügyfélkörük mekkora hányada és milyen volumenre vonatkozóan vette igénybe az idén augusztus 8-án kormányrendeletben meghirdetett agrár moratóriumot. Az adatszolgáltatás 2022. szeptember 15-re, azaz a fizetési stopba való belépés végső határidejére vonatkozott.
Az intézmények által nyújtott összesített adatok alapján az agrár moratóriumba belépett ügyfelek moratóriummal érintett állománya 286,6 milliárd forint, amely 7414 db szerződéshez kapcsolódik, az érintett ügyfelek száma ennél alacsonyabb, mert egy ügyfélhez több szerződés is tartozhat. Az összes hitelből 88,35 milliárd forint az egyéni vállalkozóknak, családi gazdálkodóknak és őstermelőknek nyújtott kintlévőség, ezen érintett önálló vállalkozókhoz kapcsolódó hitelszerződések száma 4 266. Mellettük még 2 874 mezőgazdasági vállalkozói hitel is a moratórium hatálya alá került, amelyek állománya 196,06 milliárd forintra rúg. Érdekesség, hogy ezen felül még 274 fogyasztói hitelszerződés esetében magánszemélyek is jogszerűen igényelhették a moratóriumot, mivel az ő igazolt jövedelmük is a mezőgazdaságból származik. Ez utóbbi hitelcsomag 2,19 milliárd forintnyi összeget tesz ki.
A pénzügyi intézmények által szolgáltatott adatok szerint az agrár moratóriumra jogosult hitelállomány összértéke 1 139 milliárd forint volt, az érintett hitelszerződések teljes száma pedig 56 686-ot tett ki idén szeptember derekán. E jelentős számok azzal magyarázhatók, hogy a fizetési stop (meghirdetett feltételei alapján) nem csak a kifejezetten mezőgazdasági ágazatban tevékenykedők hitelállományára vonatkozik, hanem azon más ágazatok ügyfeleire is, amelyek esetében a hitelcél az agráriumhoz kapcsolódott.
A vonatkozó rendelet hatálya ugyanis azon ügyfelek mellett, amelyeknek a növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások (erdőgazdálkodás, halászat, halgazdálkodás) szakágazatból származó 2021. évi – az eladott áruk beszerzési értéke nélkül számított – nettó árbevétele eléri tavalyi nettó árbevételük felét (mezőgazdasági hitelek), kiterjed azokra is, akiknél a hitel célja (TEÁOR szerint) megfelel az előzőekben említett szakágazatoknak.
A jogszabály szerint az agrár moratóriumot azok vehették igénybe, akik 2022. augusztus 31-én már folyósított hitel-, kölcsön- vagy lízingtartozással rendelkeztek hitelintézetüknél. Fontos azonban, hogy ez nem „tartozáselengedés”, hanem fizetési haladék. A moratórium lejártával a meg nem fizetett törlesztő részleteket, tehát a felhalmozott tartozást az ügyfeleknek teljesíteniük kell. Az MNB ezért azt javasolja, hogy csak azok a hiteladósok döntsenek az agrár moratórium mellett, akik valóban rászorulnak e védőhálóra.
A moratórium időszakában, azaz 2022. szeptember 1. és 2023. december 31. között az érintett mezőgazdasági ügyfelek bármikor dönthetnek úgy, hogy kilépnek az agrár moratóriumból. Kilépés után ugyanakkor már nincs lehetőségük az esetleges újbóli csatlakozásra. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.