Olasz fagyigyártókat sikerült leköröznie a magyar cégnek

2021. 07. 31., 17:00

Nagy érdeklődés mellett zajlott ebben az évben az Év Fagylaltja verseny, ahol külön mérettették meg magukat a cukrászdák és az alapanyaggyártók is. Az utóbbi kategóriában főleg nemzetközi cégek képviseltetik magukat, idén mégis hazai győztest köszönthettünk.

A békéscsabai Bíborka nyerte el idén az Év Fagylaltja címet a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének versenyén, ahol nem kevesebb, mint 63 kézműves fagyigyártó nevezett a saját alkotásával.

A hagyományos, jó minőségű kézműves fagyit népszerűsítő verseny idén a megszokott fesztivál helyett régiós eldöntőkkel zajlott, majd az Ipartestület székházában került sor a döntőre. A cukrászokból, szakácsokból és gasztroszakemberekből álló szakmai zsűri elsősorban nem újdonságokat igyekezett felkutatni, inkább az íz, állag és megjelenés szempontjai alapján döntött. 

Az idei aranyérmes Bíborka fagyi egy békéscsabai cukrász, Fehér Gergő alkotása: helyi alapanyagokból készül, a bele kerülő chili például újkígyósi. A szeder és a csoki tökéletes elegyet alkot a fagyiban, amit a Cafe One kávézóban bárki megkóstolhat.

Második helyen a balzsamos sült áfonya végzett lágy kecskesajttal, ez Koncz Andrea munkája, amivel a gödöllői Sissi Fagylaltozóban találkozhatunk.

A versenyen a cukrászdák mellett az alapanyaggyártók is külön kategóriában indulnak, hiszen ők is nagyban hozzájárulnak a Magyarországon kapható fagyik minőségéhez. A 17 versenyző közül idén Kádár Ferenc mestercukrász műve, a fehérkávé, sós karamell fagyi nyerte el az aranyérmet. Az alapanyagot az M-Gel Hungary Kft. biztosította:

„Az alapanyaggyártóknak azért van kiemelt szerepe, mert ezek a cégek sokszor befolyásolják a trendeket, gyakran állnak elő új megoldásokkal vagy lehetőségekkel” – mondja Gangel András, a cég vezető munkatársa.

Idén nem értékelték külön a mentes termékeket, helyette azonban egy új kategória is indult az Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás tiszteletére. Ebben olyan fagyikkal lehetet nevezni, amelyek fő összetevői Magyarország erdeiben és mezein is megtalálhatók. Az első helyet a dunaföldvári Marcipán Cukrászda és Nagy László rozmaringos-málnás étcsokoládé fagylaltja nyerte el. 

A nyertes fagyik általában évekig benn maradnak a kínálatban, így attól sem kell tartanunk, hogy esetleg lemaradunk róluk.

Magyar nyertes a nemzetközi porondon

Az alapanyag kategóriában általában globális méretű világcégekről beszélhetünk, amelyek mintegy 85 százaléka olasz, emellett csupán néhány magyar gasztrojégkrém van jelen a piacon. Már csak ezért is nagy szó, hogy a magyar tulajdonú családi vállalkozás, az M-Gel idén is nyerni tudott, sőt, az elmúlt 3 évben mindig dobogós helyezéssel végzett a versenyen. 

A száz fős cég egyik szegmense a fagylalt alapanyag forgalmazás, emellett cukrászati, sütőipari és lakossági termékekkel is foglalkoznak. Tavaly Yuzu- mangó-karamell fagyijuk hozta el az ezüstérmet a gyártói kategóriában, míg 2019-ben “pisztácia parajd fűszerével” nevű, tejmentes, cukormentes fagylaltjuk nyert aranyérmet. Utóbbi a tihanyi Erzsike Fagyizóban a mai napig megkóstolható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS