Olasz fagyigyártókat sikerült leköröznie a magyar cégnek

2021. 07. 31., 17:00

Nagy érdeklődés mellett zajlott ebben az évben az Év Fagylaltja verseny, ahol külön mérettették meg magukat a cukrászdák és az alapanyaggyártók is. Az utóbbi kategóriában főleg nemzetközi cégek képviseltetik magukat, idén mégis hazai győztest köszönthettünk.

A békéscsabai Bíborka nyerte el idén az Év Fagylaltja címet a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének versenyén, ahol nem kevesebb, mint 63 kézműves fagyigyártó nevezett a saját alkotásával.

A hagyományos, jó minőségű kézműves fagyit népszerűsítő verseny idén a megszokott fesztivál helyett régiós eldöntőkkel zajlott, majd az Ipartestület székházában került sor a döntőre. A cukrászokból, szakácsokból és gasztroszakemberekből álló szakmai zsűri elsősorban nem újdonságokat igyekezett felkutatni, inkább az íz, állag és megjelenés szempontjai alapján döntött. 

Az idei aranyérmes Bíborka fagyi egy békéscsabai cukrász, Fehér Gergő alkotása: helyi alapanyagokból készül, a bele kerülő chili például újkígyósi. A szeder és a csoki tökéletes elegyet alkot a fagyiban, amit a Cafe One kávézóban bárki megkóstolhat.

Második helyen a balzsamos sült áfonya végzett lágy kecskesajttal, ez Koncz Andrea munkája, amivel a gödöllői Sissi Fagylaltozóban találkozhatunk.

A versenyen a cukrászdák mellett az alapanyaggyártók is külön kategóriában indulnak, hiszen ők is nagyban hozzájárulnak a Magyarországon kapható fagyik minőségéhez. A 17 versenyző közül idén Kádár Ferenc mestercukrász műve, a fehérkávé, sós karamell fagyi nyerte el az aranyérmet. Az alapanyagot az M-Gel Hungary Kft. biztosította:

„Az alapanyaggyártóknak azért van kiemelt szerepe, mert ezek a cégek sokszor befolyásolják a trendeket, gyakran állnak elő új megoldásokkal vagy lehetőségekkel” – mondja Gangel András, a cég vezető munkatársa.

Idén nem értékelték külön a mentes termékeket, helyette azonban egy új kategória is indult az Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás tiszteletére. Ebben olyan fagyikkal lehetet nevezni, amelyek fő összetevői Magyarország erdeiben és mezein is megtalálhatók. Az első helyet a dunaföldvári Marcipán Cukrászda és Nagy László rozmaringos-málnás étcsokoládé fagylaltja nyerte el. 

A nyertes fagyik általában évekig benn maradnak a kínálatban, így attól sem kell tartanunk, hogy esetleg lemaradunk róluk.

Magyar nyertes a nemzetközi porondon

Az alapanyag kategóriában általában globális méretű világcégekről beszélhetünk, amelyek mintegy 85 százaléka olasz, emellett csupán néhány magyar gasztrojégkrém van jelen a piacon. Már csak ezért is nagy szó, hogy a magyar tulajdonú családi vállalkozás, az M-Gel idén is nyerni tudott, sőt, az elmúlt 3 évben mindig dobogós helyezéssel végzett a versenyen. 

A száz fős cég egyik szegmense a fagylalt alapanyag forgalmazás, emellett cukrászati, sütőipari és lakossági termékekkel is foglalkoznak. Tavaly Yuzu- mangó-karamell fagyijuk hozta el az ezüstérmet a gyártói kategóriában, míg 2019-ben “pisztácia parajd fűszerével” nevű, tejmentes, cukormentes fagylaltjuk nyert aranyérmet. Utóbbi a tihanyi Erzsike Fagyizóban a mai napig megkóstolható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS