Ez történt velünk a pandémia alatt

2021. 08. 25., 20:00

Számottevően, hét százalékkal emelkedett a túlsúlyosak aránya a felnőtt lakosság körében Magyarországon, a koronavírus-járvány kitörése óta. A nők átlagosan négy, a férfiak három kilogramm karatén-túlsúlyt szedtek magukra 2019. óta. Ma a felnőtt lakosság 62 százaléka túlsúlyos vagy elhízott – állapítja meg a PeakShop.hu reprezentatív kutatása. Ekkora változás, ilyen rövid idő alatt, önmagában is aggasztó, ám különösen nyugtalanító annak tükrében, hogy a túlsúly jelentős kockázati tényező a koronavírusos betegeknél.

A PeakShop.hu 2021. júliusában készült kutatása a testtömeg-indexet (BMI) használta az összehasonlítás alapjául, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott testsúlyosztályozás szerint összehasonlításra került a 2019. évi európai lakossági egészségfelmérés adataival.

Idén júliusban a 18 év feletti felnőtt lakosság 62 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott. A normál testalkatúak aránya 35 százalék, a soványaké 3 volt. Az elhízottak aránya 7 százalékkal magasabb most, mint a koronavírus-járvány kitörése előtt, 2019-ben mért adatok szerint. A túlsúlyosak aránya alig emelkedett, a normál testalkatúaké 8 százalékkal csökkent. Bár a sovány felnőtt lakosság aránya nagyon alacsony, 2019. óta ötven százalékkal emelkedett az arányuk.

Több nőt érint a karantén-túlsúly, de a férfiak így is elhízottabbak

Amíg a nők között számottevően nőtt, addig a férfiak körében nem változott a túlsúlyosak és elhízottak aránya. A túlsúlyosak hányada a nők körében 33 százalék, ami 3 százalékponttal több, mint 2019-ban volt. Az elhízottak aránya 2 százalékponttal emelkedett, 25 százalék. A férfiak között 2 százalékponttal csökkent a túlsúlyosak aránya (39 százalék), miközben az elhízottaké ugyanennyivel nőtt (28 százalék). Bár a nők körében jobban emelkedett az elhízottak és túlsúlyosak aránya, azonban a férfiak között még így is lényegesen, közel 10 százalékponttal magasabb ez az arány.

A nők között 15 százalékkal csökkent a normál testalkatúak aránya, a férfiaknál pedig 2 százalékot. A sovány testalkatúak hányada megkétszereződött a férfiak körében, 0,7 százalékról 1,38 százalékra emelkedett. A nők között jóval kisebb 37 százalékos volt a soványak arányának a növekedése.

Mező Mónika étrendkiegészítő szakértő, a kutatást végző PeakShop.hu vezetője szerint, a nyilvánvaló tényezők mellett, mint a kevesebb fizikai aktivitás és a beszűkült sportolási lehetőségek, két alapvető ok húzódik a karantén-túlsúly mögött. Egyrészt énképünk társas képződmény, attól függ, ahogyan mások néznek ránk. Ezért, ha nem lehet közösségbe menni, párkapcsolatot létesíteni, óhatatlanul hanyatlik a motivációnk.

Emiatt nehezebben vesszük rá magunkat a mozgásra és kevésbé tartunk mértéket. Másrészről, mivel az emberi viselkedés leginkább a gyönyör kereséséről és a fájdalom kerüléséről szól5, a karantén alatt sokak számára az evés volt az első számú stresszcsökkenetés és örömforrás is egyben.

A korral jár az elhízás

A korábbi kutatásokhoz hasonlóan, az életkor egyértelmű kapcsolatot mutat az elhízással. A kor előrehaladtával mind a férfiak, mind a nők testtömegindexe egyre magasabb értéket mutat. A 18-49 éves nők átlagos testtömegindexe 25, a 40-59 éves korcsoportban 27, a 60 év felettiek körében 29. A férfiak esetében a 18-49 éves férfiak testtömegindexe 25, a 40-59 éveseknek 29, a 60 év felettieknek 30.

A korral nő a túlsúlyosak és elhízottak aránya is az egyes korcsoportokban. Míg a 18-39 éves korosztály 27 százaléka túlsúlyos és 15 százaléka elhízott, addig a 40-59 éveseknek már 37 százaléka túlsúlyos és 31 százaléka elhízott. A 60 év felettiek körében már 44 százalék a túlsúlyosak aránya, az elhízottaké pedig 34 százalék.

Bár a nemek között nem találtunk különbséget, de ha már a korral együtt nézzük, akkor jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A férfiak 40 év fölött jelentősen elkezdenek hízni, mind a túlsúlyosak, mind pedig az elhízottak aránya lényegesen nagyobb a körükben, mint a nők között. Érdekes módon azonban a 18-39 évesek körében jóval több, 17 százalék az elhízott nő, mint férfi, akik aránya 13 százalék.

Mindent összevetve koronavírus-járvány kitörése óta romlott a magyar felnőtt népesség elhízottsági állapota. Mivel küszöbön a koronavírus-járvány negyedik hulláma és a túlsúly jelentős egészségügyi kockázatot jelent, törekedjünk a túlsúly csökkentésére, valamint az optimális testsúly megőrzésére – vonta le a kutatás tanulságait Mező Mónika.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 23., 10:00
A VOSZ üdvözli a napokban közzé tett, hazai éttermeket segítő akciótervet, amely adó- és adminisztrációs teher könnyítésekkel és kedvezményes hitellel támogatja az üzleti vendéglátást. A vállalkozói szövetség vendéglátóipari szakmai közösségének első reakciói ritkán tapaszalt optimizmust mutatnak.
2026. 01. 22., 14:30
A kkv-szektor két éve tartós alkalmazkodási pályára állt, a kedvezőtlen makrofeltételek közepette a működőképesség fenntartására rendezkedtek be a vállalkozások, amelyek szerint a kiszámíthatatlanság vált az egyik legfőbb problémává saját vállalkozásuk üzletmenetét illetően – derül ki a VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő VOSZ Barométer friss kutatásából.
2026. 01. 22., 09:05
Idén havi 16 140 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről – például laktóz- vagy gluténérzékenységről – szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal – emlékeztet az adóhivatal.
2026-01-23 18:15:00
Élénk évet zárt az ingatlanpiac és az idei sem lesz eseménytelen, tavasszal ismét intenzív kereslet fogja jellemezni a szektort. Érdemi lakásár csökkenés ugyanakkor nem valószínűsíthető, de a lakásépítések felfutásával bővülő kínálat valamelyest csillapíthatja az áremelkedés ütemét – prognosztizálja Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.
2026-01-22 19:20:00
Az orvosi eszközök fejlesztésére szakosodott Medicontur összesen 20,8 millió eurós beruházásai nyomán K+F projekttel bővíti zsámbéki központjának tevékenységét, gyártókapacitást bővít és a Gyármentő Program keretében zöld átállásra irányuló fejlesztéseket valósít meg. A projekttel 58, köztük 10 kutatás-fejlesztő munkahelyet teremt a magyar gyártó.
2026-01-22 18:05:00
A bajor tulajdonú Sano-Modern Takarmányozás Kft. tízmilliárd forintos beruházással új takarmánykeverő üzemet épít a Csémen meglévő gyára mellett, így megháromszorozza az itt készülő állati táp mennyiségét. A beruházást a magyar kormány 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítette – jelentették be a létesítmény január 22-i alapkőletételén.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS