Szavatossági kisokos webshopoknak

2019. 03. 06., 12:31

Mire érdemes figyelnie a vállalkozásoknak a fogyasztói szavatossági, jótállási igények kapcsán? Az act legal | Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője válaszol.

Az internetes vásárlások során is megilleti a fogyasztókat a hibás teljesítésből eredő szavatossági, illetve jótállási igény. E fogalmak egymásnak nem szinonimái, az ún. kellékszavatosság a fogyasztót a törvény erejénél fogva megilleti, míg a jótállás lehet kötelező (jogszabályon alapuló) vagy a vállalkozás által szerződésben vállalt kötelezettség.

Milyen alapvető különbségek vannak a szavatosság és a jótállás között?

  1. A szavatossági jogok terjedelme: szavatosságra hivatkozás esetén a fogyasztót a Ptk. 6:159. § (2) bekezdése rendelkezése alapján négyféle ún. szavatossági jog illeti meg: a kijavítás/a kicserélés/az árleszállítás/a vételár-visszatérítési igény (ún. elállás). A jótállás alapján érvényesíthető jogok attól függnek, hogy a jótállás a felek megállapodásán vagy jogszabály rendelkezésén alapul: a gyakorlatban jellemzően a vállalkozás vállal jótállást az általa eladott termékre, amely esetben a szavatossági jogok az eladó vállalkozás által vállalt jogokra korlátozódnak.
  2. Az időtartam: a kellékszavatossági igény a teljesítéssel kezdődik, ami jellemzően a termék vagy szolgáltatás értékesítése, míg a jótállási idő a tényleges teljesítés napján veszi kezdetét, vagyis a jótállási idő nem feltétlenül a vásárlás napján kezdődik (pl. termék fogyasztónak történő átadása, üzembe helyezés, ha azt a vállalkozás végzi). A kellékszavatossági igény érvényesítésének határideje – fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén – főszabály szerint 2 év, míg szerződéses jótállás esetén a felek megállapodása határozza meg.

Ki viseli a hibás teljesítésből eredő költségeket?

A Ptk. 6:166. §-a szerint a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet – tehát a vállalkozást – terhelik.

A vállalkozás mely esetekben mentesül a szavatossági kötelezettsége alól?

Fontos, hogy a vállalkozásnak csakis a fogyasztó által ismert hiba vonatkozásában nincs kellékszavatossági felelőssége – mondja el dr. Sipőcz Guiditta Dalma ügyvéd – és csak az ilyen jellegű hibák esetén hivatkozhatnak jogszerűen a vállalkozások arra, hogy ilyen esetben nincs szavatosság (és nem lehet emiatt a terméket pl. kicseréltetni).

Gyakorlati tapasztalatok szerint a vállalkozások gyakran megkísérlik a hibás teljesítésért való felelősséget jogellenesen kizárni azzal a hivatkozással, hogy az akciós vagy leértékelt árura - mint egészre - nem érvényesíthető szavatosság, illetve jótállás. A vonatkozó jogi előírások alapján azonban a leértékelt (akciós) termékkel kapcsolatban is helye lehet minőségi kifogásnak, amennyiben az a termék azon részére vonatkozik, amely nem volt hibás, vagy hibás volt, de erről a fogyasztó nem tud(hat)ott.

A minőségi kifogás bizonyítására vonatkozó kötelezettség melyik felet terheli?

A jótállás teljes időtartama és a szavatossági idő első 6 hónapja alatt is a vállalkozást terheli a bizonyítási kötelezettség, azaz, hogy a hiba a termék értékesítését követően keletkezett – hangsúlyozza az act legal | Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője. A vállalkozás tehát csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Van-e tájékoztatási kötelezettségük a vállalkozásoknak a fogyasztó szavatossági és jótállási jogairól?

Igen, mégpedig a tájékoztatási kötelezettséget a fogyasztóvédelmi törvény írja elő. Fontos azonban kiemelni, hogy a fogyasztók szavatossági, jótállási jogairól szóló tájékoztatás nem irányulhat a fogyasztói jogok korlátozására vagy csorbítására. A fogyasztó szavatossági és jótállási jogairól szóló megtévesztő tájékoztatás az Fttv. (a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról – a szerző) 6. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti aktív megtévesztéssel megvalósuló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak is minősül – hívja fel a figyelmet dr. Sipőcz Guiditta Dalma.

A gyakorlatban az alábbi jellemző fogyasztói megtévesztések fordulnak elő, amelyek alkalmazása jogsértő: pl. eltérés a szavatossági és jótállási jogok sorrendjétől, vagy ezen jogok kizárása; csere kizárása higiéniai okokra hivatkozással; egyes fogyasztói jogok kizárása akciós termékek esetén; félrevezető tájékoztatás az igényérvényesítési határidőkről; a bizonyítási kötelezettség fogyasztóra terhelése.

Amennyiben a vállalkozás a fentiek szerinti megtévesztő tájékoztatást nyújt a fogyasztók részére, úgy az eljárása tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül és a fogyasztóvédelmi hatóság bírsággal sújthatja a jogsértő vállalkozást, ezért érdemes fogyasztóvédelmi kérdésekben szakértőhöz fordulni – hívja fel a figyelmet az act legal | Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS