A kormány a vállalkozások visszajelzései alapján jelentős könnyítéseket vezet be a feltételesen vissza nem térítendő támogatások megtartásának feltételeiben, a lépés mintegy 3000 mikro, kis- és középvállalkozást érint, amelyek közel 350 milliárd forintnyi ilyen támogatásban részesültek – jelentette be Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
A kkv-kat támogató Demján Sándor Program keretében meghirdetett pályázatok iránt fokozott az érdeklődés, ezek elbírálása folyamatos. A hitelkonstrukciók kamatfeltételei november óta többször kedvezően változtak, a kedvezményes hitelek iránti igény közel 50 százalékkal nőtt az elmúlt mintegy fél évben – sorolta az államtitkár.
A GINOP Plusz operatív program vállalkozásfejlesztési prioritása keretében 2021-ben csaknem 380 milliárd forintnyi forrás vált elérhetővé az Európai Unió társfinanszírozásában, ezek túlnyomó része, 350 milliárd forint „feltételesen vissza nem térítendő támogatás” formájában került kiírásra. A támogatási feltételek nem teljesítése esetén ezek egy része vagy egésze visszafizetendővé válik. A feltételesen vissza nem térítendő támogatás megtartásának három feltétele közül kettőt – ingyenes tanácsadás és képzés igénybevétele, valamint a projekt hatékony végrehajtása – a vállalatok teljesítették, azonban sokaknak problémát jelentett a vállalkozás által előállított bruttó hozzáadott érték növelése a gazdasági növekedéssel (GDP) arányosan. Ez utóbbi azért fontos, mert a támogatás 60 százaléka a bruttó hozzáadott érték növelésével tartható meg, ami közel 3000 kkv-t és 210 milliárd forintnyi támogatási forrást érint. A másik két feltétel 20–20 százalékos súlyt képvisel.
A kormány enyhített a programfelhívások feltételein, miután a cégek a pandémia, az energiaválság és a háború következtében megváltozott gazdasági környezetre hivatkoztak.
– A változások értelmében az eredményességmérést egy évvel elhalasztják, így a projekt befejezését követő második lezárt üzleti év adatai is figyelembe vehetők, és a két év közül automatikusan a kedvezőbbet veszik figyelembe.
– A technológiaváltó és a zöld gazdaság fejlesztését szolgáló felhívások esetén a GDP növekedés kétszerese helyett másfélszeres növekedés is elegendő lesz a támogatás megtartásához, míg a Magyar Multi Program esetében a szorzó háromról kettőre módosul.
– Megváltozik a viszonyítás alap is, így a vállalkozások bruttó hozzáadott értékváltozásának számításánál nem a Konvergencia programban rögzített adatok, hanem a KSH tényadatai lesznek mérvadóak, ami jobban igazodik a gazdasági realitásokhoz.
A támogatási feltételek módosításával több cég számára biztosíthatóvá válik, hogy ne kelljen visszafizetnie az uniós támogatást – hangsúlyozta Szabados. A tájékoztatás szerint a kormányzati intézkedés öt GINOP programot érint:
– GINOP-1.2.16-22, GINOP Plusz-1.2.1-21, GINOP Plusz-1.2.3-21 – A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása
– GINOP Plusz-1.1.2-21 – Magyar Multi Program,
– GINOP Plusz-1.3.1-21 – Zöld Nemzeti Bajnokok program.
A módosításokat a pályázati hivatalos honlapon jövő hónapban teszik közzé. Európai társfinanszírozási programokról lévén szó, a felhívás-módosításokat az irányító hatósággal közösen kell végrehajtani, és utóbbi tud egyeztetni az Európai Unió megfelelő szerveivel – jegyezte meg az államtitkár. (MTI)
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.