Jövőre már nem rúghatnak labdába a sablonos szakvélemények

2020. 12. 12., 13:00

A szavatossági és jótállási szabályok átfogó módosításával a fogyasztók megerősített védelmet kapnak jogaik érvényesítésében is, a kereskedők a jövőben nem utasíthatják vissza a vásárlók igényeit egy kaptafára készült szakvéleményekkel, mivel azok kötelező tartalmi elemeit 2021. január 1-jétől jogszabály rögzíti – hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) MTI-nek küldött közleményében.

A tájékoztatás szerint ha egy termék jótállási időn belül elromlik, elszakad, vagy bármilyen más hibája merül fel, akkor azt a vevő visszaviheti az üzletbe vagy közvetlenül a szervizbe. Ha nem lehet javítani, akkor ki kell cserélni, vagy vissza kell adni az árát. Előfordul azonban, hogy a bolt a vevőt okolja a termék meghibásodásáért, és erre hivatkozva nem vállalja a javítást, nem fizet vissza pénzt.

Ehhez korábban elegendő alapot szolgáltatott egy pár mondatos szakvélemény, amelyben például az is szerepelhetett, hogy „a vásárló járáshibája miatt deformálódott a lábbeli” vagy „ismeretlen külső behatás miatt nem működik a mobiltelefon”. A visszautasításra a szakértő szélsőséges esetben azzal is okot adhatott, hogy a futballcipő nem rendeltetésszerű használatának minősítette, ha labdába rúgtak vele.

Az ITM kiemelte: a jótállási, szavatossági szabályok jövőre hatályba lépő módosításának köszönhetően a hasonló „szakvélemények” teljes mértékben elfogadhatatlanná válnak. Az új szabály szerint a 2021. január 1-jétől megvásárolt termékek vitatott meghibásodása esetén érdemi információkat is tartalmazó szakvéleményt kell készíttetni.

A kötelező tartalmi elemeket jogszabály írja elő. Fel kell tüntetni a megrendelő és az üzlet nevét és címét, a vásárlás napját, és a szakértőhöz érkező megrendelés idejét. Szerepeltetni kell benne a fogyasztó kifogásait, a panasz kereskedőhöz való bejelentésének időpontját, a vizsgált terméket, a vizsgálat módszereit és megállapításait indokolással. A szakértő további információkat is megoszthat a vizsgálat körülményeiről vagy a termék megfelelő használatáról.

A szakvélemény továbbra sem kötelező akkor, ha a kereskedő nem vitatja a fogyasztó igényét, például mert egyértelműen gyártási hibáról van szó. A jótállás teljes időtartama és a szavatossági idő első hat hónapja alatt a vállalkozásnak kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy a hiba nem gyári eredetű.

A szakértői vélemény költségei alapesetben az eladót, a szavatossági idő második felében azonban a vevőt terhelik. A minőségi kifogásokkal kapcsolatos vitákban az azok megállapodásos rendezését segítő békéltető testületek is eredményesebben működhetnek közre, ha részletes szakvélemény áll rendelkezésre.

2021-től a fogyasztóvédelmi hatóság eljárás keretében vizsgálja, hogy a szakvélemény megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Az új rendelkezéseknek és alkalmazásuk következetes számonkérésének köszönhetően a vásárlók még hatékonyabban érvényesíthetik fogyasztói jogaikat.

Az ITM a szavatosság és jótállás 17 éve lényegében változatlan szabályozásának teljes megújításával védi a magyar családokat és a tisztességes vállalkozásokat - hangsúlyozták. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS