A Gazdasági Versenyhivatal is részt vett az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózatának (CPC) közös vizsgálatában, amely az influenszerek marketingtevékenységét tekintette át. Az összehangolt vizsgálat ( sweep) tapasztalatai alapján akadnak bőven hiányosságok ezen a területen. Az Európai Bizottság és a CPC arra hívja fel a véleményvezérek figyelmét, hogy a jogszabályoknak megfelelően tegyék közzé reklámjaikat, ne keltsenek hamis benyomást a fogyasztókban.
Az Európai Bizottság és 22 uniós tagállam, valamint Norvégia és Izland nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságai közös akciójuk során összesen 576 influenszer marketingtevékenységét vizsgálták abból a szempontból, hogy a véleményvezérek megfelelően jelölik-e az olyan tartalmakat, amelyekért valamilyen ellenszolgáltatásban részesülnek.A munkát koordináló Európai Bizottság most közzétette összefoglalóját a vizsgálat eredményeiről.
Kiderült, hogy az ellenőrzött 576 influenszer 97 százaléka tett közzé kereskedelmi tartalmú posztokat, de csak 20 százalék jelezte ezt szisztematikusan; 38 százalék ugyanakkor egyáltalán nem használta a kereskedelmi tartalomra utaló megjelöléseket, például az Instagramon a „fizetett partnerség” jelölést.
A vizsgált véleményvezérek egy része eltérő megfogalmazásokat választott, mint például „együttműködés” (16 százalék) vagy „partnerség” (15 százalék). Elenyésző volt azoknak az influenszereknek a száma, akik a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, vagyis a fogyasztók számára egyértelműen és azonosítható módon jelezték, hogy a különböző formátumú bejegyzésüket ellenszolgáltatás fejében tették közzé.
A Gazdasági Versenyhivatal a közös vizsgálat keretében – nem versenyfelügyeleti eljárásban – 28 magyar véleményvezért vizsgált a különböző közösségi platformokon (Instagram, Youtube, Facebook, TikTok), akik többféle témában (életmód, szépség, divat, étkezés, játékok) tettek közzé tartalmakat. A vizsgált influenszerek döntő többsége több százezer követővel rendelkezik az egyes közösségi platformokon, de volt köztük öt olyan véleményvezér is, akiknek a követőbázisa az egymilliót is meghaladja.
A GVH feltárta, hogy mindössze az influenszerek 20 százaléka tartja be minden esetben a reklámjelleg feltüntetésére vonatkozó szabályokat, a többség (54 százalék) általában jelzi a promóciós tartalom tényét, de nem mindig (többnyire az influenszer személyéhez valamilyen módon köthető termékek esetében marad el a reklámozás tényének feltüntetése). A véleményvezérek negyede soha, vagy csak ritkán teszi ki a kötelező tájékoztatást.
A vizsgált tartalmak fizetett jellegének feltüntetési módjában is tapasztalt hiányosságokat a GVH. Az eseteknek csupán harmadában volt megfelelően feltüntetve a tájékoztatás (pl.: #reklam vagy „szponzorált tartalom”). A vizsgált bejegyzések kétharmadánál csak tovább kattintás után, vagy nem a szöveg elején, a szövegbe beolvadó módon, bizonyos esetekben nem a közzé tett videó teljes hosszában volt látható a reklámjellegre utaló információ.
A GVH az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított arra, hogy naprakész gyakorlati tanácsokkal segítse a piaci szereplőket jogkövető magatartásuk kialakításában. Ezért 2022 végén frissítette az influenszer marketing tájékoztatóját, amely gyakorlat-központúan, pozitív és negatív példák szemléltetésével mutatja be, miként lehet jogszerűen eleget tenni a fogyasztók tájékoztatását biztosító elvárásoknak, például egy kizárólag írásos szöveget tartalmazó, vagy épp egy videósposzt esetében.
A GVH Podcast csatornáján elérhető beszélgetésben is hasznos tanácsokat kapnak a vállalkozások és véleményvezérek hogyan tudnak jogszerűen reklámozni a közösségi média felületeken. A beszélgetésben szó esik az influenszerek reklámtevékenységével kapcsolatban lefolytatott versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatairól és a felelősségi kérdésekről, valamint szóba kerülnek azok a speciális ágazatok is, ahol egyáltalán nem megengedett az influenszer reklámozás.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.