GVH: Európa-szerte kaotikus az influenszerek reklámtevékenyége

2024. 02. 14., 17:10

A Gazdasági Versenyhivatal is részt vett az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózatának (CPC) közös vizsgálatában, amely az influenszerek marketingtevékenységét tekintette át. Az összehangolt vizsgálat ( sweep) tapasztalatai alapján akadnak bőven hiányosságok ezen a területen. Az Európai Bizottság és a CPC arra hívja fel a véleményvezérek figyelmét, hogy a jogszabályoknak megfelelően tegyék közzé reklámjaikat, ne keltsenek hamis benyomást a fogyasztókban.

Az Európai Bizottság és 22 uniós tagállam, valamint Norvégia és Izland nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságai közös akciójuk során összesen 576 influenszer marketingtevékenységét vizsgálták abból a szempontból, hogy a véleményvezérek megfelelően jelölik-e az olyan tartalmakat, amelyekért valamilyen ellenszolgáltatásban részesülnek.A munkát koordináló Európai Bizottság most közzétette összefoglalóját a vizsgálat eredményeiről.

Kiderült, hogy az ellenőrzött 576 influenszer 97 százaléka tett közzé kereskedelmi tartalmú posztokat, de csak 20 százalék jelezte ezt szisztematikusan; 38 százalék ugyanakkor egyáltalán nem használta a kereskedelmi tartalomra utaló megjelöléseket, például az Instagramon a „fizetett partnerség” jelölést.

A vizsgált véleményvezérek egy része eltérő megfogalmazásokat választott, mint például „együttműködés” (16 százalék) vagy „partnerség” (15 százalék). Elenyésző volt azoknak az influenszereknek a száma, akik a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, vagyis a fogyasztók számára egyértelműen és azonosítható módon jelezték, hogy a különböző formátumú bejegyzésüket ellenszolgáltatás fejében tették közzé.

A Gazdasági Versenyhivatal a közös vizsgálat keretében – nem versenyfelügyeleti eljárásban – 28 magyar véleményvezért vizsgált a különböző közösségi platformokon (Instagram, Youtube, Facebook, TikTok), akik többféle témában (életmód, szépség, divat, étkezés, játékok) tettek közzé tartalmakat. A vizsgált influenszerek döntő többsége több százezer követővel rendelkezik az egyes közösségi platformokon, de volt köztük öt olyan véleményvezér is, akiknek a követőbázisa az egymilliót is meghaladja.

A GVH feltárta, hogy mindössze az influenszerek 20 százaléka tartja be minden esetben a reklámjelleg feltüntetésére vonatkozó szabályokat, a többség (54 százalék) általában jelzi a promóciós tartalom tényét, de nem mindig (többnyire az influenszer személyéhez valamilyen módon köthető termékek esetében marad el a reklámozás tényének feltüntetése). A véleményvezérek negyede soha, vagy csak ritkán teszi ki a kötelező tájékoztatást.

A vizsgált tartalmak fizetett jellegének feltüntetési módjában is tapasztalt hiányosságokat a GVH. Az eseteknek csupán harmadában volt megfelelően feltüntetve a tájékoztatás (pl.: #reklam vagy „szponzorált tartalom”). A vizsgált bejegyzések kétharmadánál csak tovább kattintás után, vagy nem a szöveg elején, a szövegbe beolvadó módon, bizonyos esetekben nem a közzé tett videó teljes hosszában volt látható a reklámjellegre utaló információ.

A GVH az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított arra, hogy naprakész gyakorlati tanácsokkal segítse a piaci szereplőket jogkövető magatartásuk kialakításában. Ezért  2022 végén frissítette az influenszer marketing tájékoztatóját, amely gyakorlat-központúan, pozitív és negatív példák szemléltetésével mutatja be, miként lehet jogszerűen eleget tenni a fogyasztók tájékoztatását biztosító elvárásoknak, például egy kizárólag írásos szöveget tartalmazó, vagy épp egy videósposzt esetében.

GVH Podcast csatornáján elérhető beszélgetésben is hasznos tanácsokat kapnak a vállalkozások és véleményvezérek hogyan tudnak jogszerűen reklámozni a közösségi média felületeken. A beszélgetésben szó esik az influenszerek reklámtevékenységével kapcsolatban lefolytatott versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatairól és a felelősségi kérdésekről, valamint szóba kerülnek azok a speciális ágazatok is, ahol egyáltalán nem megengedett az influenszer reklámozás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS