A boltok túlnyomó többsége betartja az élelmiszerárstopot

2022. 02. 08., 13:13

A boltok túlnyomó többsége érvényesíti az élelmiszerárstopot, a múlt héten mindössze 17 üzletben találtak kifogásolni valót a szakemberek – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára kedden.

Schanda Tamás a Facebook-oldalán közzétett videójában azt mondta, hogy a koronavírus és az elszabadult világpiaci energiaárak miatt egész Európában többet kell fizetni a benzinért, és az élelmiszerekért.

A kormány február elejétől újabb beavatkozásként az élelmiszerárstoppal védi a magyar embereket, elsősorban a gyermekes családokat és az időseket. Az élelmiszerárstop számukra havonta többezer forint megtakarítást jelent. A fogyasztóvédelem országszerte ellenőrzi, hogy a termékek a megfelelő áron, kellő mennyiségben, az előírt tájékoztatás mellett kaphatók-e az üzletekben.

Az első napok tapasztalatai kedvezőek, a boltok túlnyomó többsége érvényesíti az élelmiszerárstopot, csökkentette az érintett élelmiszerek árát és betartja a vásárlók tájékoztatására vonatkozó előírásokat is – ismertette Schanda Tamás.

A múlt héten mindössze 17 üzletben találtak kifogásolni valót a szakemberek: tíz bolt a tavaly október közepinél magasabb áron kínálta az érintett termékeket, három az előírt készletnél kevesebbet tartott raktáron, helyezett ki a polcokra belőlük, négy esetben pedig a kötelező tájékoztatás hiányzott vagy nem felelt meg a rendelkezéseknek. A vizsgált online áruházak közül csak kettő mulasztott a limitált árak betartásában vagy a tájékoztatás feltüntetésében.

Közölte azt is, hogy a feltárt problémákat az ellenőrzés hatására az üzletek nagyrésze azonnal javította, pótolta.

Az ITM útmutatót tett közzé a kereskedők számára az elvárásokról, a segédletet pedig néhány nap alatt csaknem kétezerszer töltötték le.

A szabálysértőkkel szemben hatósági eljárások indulnak, az első bírságokról akár már a jövő héten hírt lehet adni. A helyszíni ellenőrzéseket a kisboltoktól, a piacokon át, a hipermarketekig mindenütt folytatják, egészen májusig. (MTI)

(Fotó: MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS