Elérte a százmilliót a visszaváltott italcsomagolások száma, fejleszti és bővíti a hálózatot a MOHU

Elérte a százmilliót a visszaváltott italcsomagolások száma, fejleszti és bővíti a hálózatot a MOHU
2024. 08. 13., 22:10

Elérte a 100 milliót a visszaváltott italos palackok, dobozok és üvegek száma a magyarországi kötelező visszaváltási díjas rendszerben (DRS) – tájékoztatott Szabó Szilvia, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) gyártói felelősségi rendszerének vezetője.

A biatorbágyi Príma üzletnél tartott sajtótájékoztatón Szabó Szilvia elmondta: pár hét alatt, augusztus közepére már elérte a napi 4–5 milliót a visszavitt italcsomagolások száma. A MOHU célja, hogy az italcsomagolások minimum 90 százalékát visszaváltsák Magyarországon. A MOHU EPR-vezetője kiemelte: a MOHU feladatának tekinti, hogy minden vásárló számára elérhető és kényelmes megoldást kínáljon a palackvisszaváltás területén. Ennek érdekében fejlesztik és bővítik a hálózatot, amelynek rendszerében már több mint 3 ezer automata és közel ezer kézi visszaváltó működik az országban, és számuk folyamatosan bővül. „A cél, hogy a következő években elérjük a napi 6–7 milliós visszaváltási mennyiséget.”

Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója elmondta „a fogyasztók fogékonyak az edukációra, tudatában vannak a visszaváltási lehetőségeknek, ismerik és aktívan használják is a rendszert”.

A visszaváltó automaták működését Till Attila műsorvezető, a MOHU nagykövete mutatta be az eseményen. Beszélt arról, hogy öttagú családban él, így bőven felgyülemlenek náluk a visszaváltani való palackok, ezért családja már rutinos a visszaváltásban. (MTI)

A képen Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója (b), Ozoli Gábor, a MOHU szóvivője (b2), Szabó Szilvia, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. gyártói felelősségi rendszerének vezetője (b3) és Till Attila műsorvezető, a MOHU nagykövete a biatorbágyi Príma üzlet visszaváltó automatájánál, a REpontnál tartott sajtótájékoztatón 2024. augusztus 13-án. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS