Elérte a százmilliót a visszaváltott italcsomagolások száma, fejleszti és bővíti a hálózatot a MOHU

Elérte a százmilliót a visszaváltott italcsomagolások száma, fejleszti és bővíti a hálózatot a MOHU
2024. 08. 13., 22:10

Elérte a 100 milliót a visszaváltott italos palackok, dobozok és üvegek száma a magyarországi kötelező visszaváltási díjas rendszerben (DRS) – tájékoztatott Szabó Szilvia, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) gyártói felelősségi rendszerének vezetője.

A biatorbágyi Príma üzletnél tartott sajtótájékoztatón Szabó Szilvia elmondta: pár hét alatt, augusztus közepére már elérte a napi 4–5 milliót a visszavitt italcsomagolások száma. A MOHU célja, hogy az italcsomagolások minimum 90 százalékát visszaváltsák Magyarországon. A MOHU EPR-vezetője kiemelte: a MOHU feladatának tekinti, hogy minden vásárló számára elérhető és kényelmes megoldást kínáljon a palackvisszaváltás területén. Ennek érdekében fejlesztik és bővítik a hálózatot, amelynek rendszerében már több mint 3 ezer automata és közel ezer kézi visszaváltó működik az országban, és számuk folyamatosan bővül. „A cél, hogy a következő években elérjük a napi 6–7 milliós visszaváltási mennyiséget.”

Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója elmondta „a fogyasztók fogékonyak az edukációra, tudatában vannak a visszaváltási lehetőségeknek, ismerik és aktívan használják is a rendszert”.

A visszaváltó automaták működését Till Attila műsorvezető, a MOHU nagykövete mutatta be az eseményen. Beszélt arról, hogy öttagú családban él, így bőven felgyülemlenek náluk a visszaváltani való palackok, ezért családja már rutinos a visszaváltásban. (MTI)

A képen Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója (b), Ozoli Gábor, a MOHU szóvivője (b2), Szabó Szilvia, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. gyártói felelősségi rendszerének vezetője (b3) és Till Attila műsorvezető, a MOHU nagykövete a biatorbágyi Príma üzlet visszaváltó automatájánál, a REpontnál tartott sajtótájékoztatón 2024. augusztus 13-án. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS