Akár 30 százalékkal is masszívabb a kávézaccal erősített építőanyag, ami nem csak az egyre nagyobb hiánycikké váló homokmennyiséget csökkentené az iparágban, de egy csomó hulladéktól is megkímélné a környezetet.
A természetes környezetet károsító organikus hulladék mennyiségét ugyanúgy visszafogná az ausztrál RMIT egyetem mérnökeinek felfedezése, mint az egyre nagyobb ökológiai áldozatok árán előállítható homok bányászatát. Az egyre ritkább erőforrást az intézet módszerével új, kávé hulladékából származó bioszén helyettesíthetné. A technika alkalmazásával nem csak fenntarthatóbb lenne az építőipar, de minden eddiginél erősebb nyersanyagot is kaphatna, hiszen a zaccal kevert betonból a kísérletek alapján 30 százalékkal masszívabb szerkezetek építhetők.
Az eljárás az évente keletkező és hulladékként szétválogatott 10 milliárd kilogrammnyi felhasznált kávénak is hasznosabb célt adna annál, hogy szeméttelepeken bomlik le.
„A szerves hulladék ártalmatlanítása környezetvédelmi kihívást jelent, mivel nagy mennyiségű üvegházhatású gázt, köztük metánt és szén-dioxidot bocsát ki, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz” – érvelt az egyetem közleményében a Journal of Cleaner Production folyóiratban közzétett tanulmány vezető szerzője, Dr. Rajeev Roychand.
A pirolízis kulcsfontosságú technológia a biomassza olyan folyékony köztes termékké alakításában, ami petrolkémiai helyettesítő anyagokká finomítható. Ezt a módszert ma is arra használják, hogy a káros kávézaccot az építőipar számára hasznos erőforrássá tegyék. Az RMIT ehhez a gyakorlathoz hasonló, új megoldásával a kávézaccból bioszén, egy fenntartható, alacsony energiafelhasználású anyag lesz, ami oxigén nélküli, 350 Celsius-fokon zajló hevítési folyamattal jön létre.
„Munkánk inspirációját az adta, hogy innovatív módot találjunk a nagy mennyiségű kávészemét felhasználására, ahelyett, hogy az a hulladéklerakókba kerülne. Ezzel a kávénak ’dupla esélyt’ adunk az életre – fogalmazott Roychand. – Több, szerves anyagok ártalmatlanításával foglalkozó szervezet mutat érdeklődést a munkánk iránt, és már együttműködésre is kértek bennünket a különböző organikus hulladékok pirolizált formáit hasznosító, közelgő infrastrukturális projektjeikhez.”
„A kutatásunk a fenntartható életciklus biztosítását szeretné elérni, minden anyag esetében, aminél elkerülhető, hogy hulladéklerakóban végezze. Márpedig a betonipar jelentősen hozzájárulhat a szerves hulladék, például a kávézacc újrahasznosításának növeléséhez – mutatott rá a másik szerző, Dr. Shannon Kilmartin-Lynch posztdoktori kutató. A munkánk még korai szakaszban van, de ezek az izgalmas eredmények innovatív módot kínálnak arra, hogy jelentősen csökkentsük a hulladéklerakókba kerülő szerves hulladék mennyiségét.”
Kávé bioszén használata homok helyett
A kávé bioszén mostantól felhasználható a betongyártásban, a homok helyett, ami történetesen világszerte alacsony mennyiségben van jelen. A komoly forráshiánnyal rendelkező homok a világ legtöbbet kitermelt szilárd anyaga, és a víz után a második legtöbbet használt globális erőforrás. A természetes homok folyamatos kitermelése – jellemzően folyómedrekből és partokról – az építőipar gyorsan növekvő igényeinek kielégítése érdekében nagy hatással van a környezetre – hívta fel a figyelmet a kutatócsoport vezetője, Jie Li professzor. „Az erőforrások véges volta és a homokbányászat környezeti hatásai miatt kritikus és hosszú távú kihívásokat jelent a fenntartható homokellátás fenntartása. Körforgásos gazdasági megközelítéssel távol tarthatnánk a szerves hulladékot a hulladéklerakóktól, és jobban megóvhatnánk az olyan természeti erőforrásainkat is, mint a homok.”
Gábor János
Főoldali kép: RMIT
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.
