A virtuális valóság segíthet elkerülni a nem kipufogógáz alapú járműszennyezést

A virtuális valóság segíthet elkerülni a nem kipufogógáz alapú járműszennyezést
Gábor János  |  2024. 09. 25., 15:25

Ha szmogról és a közlekedés légszennyezéséről beszélünk, akkor a legtöbbünknek kizárólag a kipufogógáz jut eszébe, holott egy sor más károsanyag terjed a levegőben. Ezeket kerülhetjük ki a jövőben VR-ral.

A nem kipufogógáz alapú járműszennyezés – ami például az utak, abroncsok és fékek kopásából ered – ugyancsak komoly egészségügyi kockázatokkal jár: légzőszervi vagy szív- és érrendszeri megbetegedéseket, illetve demenciához vezető rendellenességeket okozhat. A Birminghami Egyetem kutatói új megközelítéssel álltak elő ennek a rizikónak a csökkentésére: segítségül hívták a virtuális valóság (VR) technológiát.

A Royal Society Open Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint a VR révén a gyalogosok és kerékpárosok könnyebben tájékozódhatnak arról, hogy hogyan kerülhetik el a szennyezett területeket. Az interaktív VR élmény lehetőséget kínál arra, hogy a közönség, a várostervezők és a döntéshozók jobban megértsék, mikor és hol a legnagyobb a nem kipufogógáz alapú szennyezés mértéke.

Így segíthet a virtuális valóság, hogy kevesebb károsanyagnak tegyük ki magunkat

A kutatók részletes számítógépes folyadékdinamikai modelleket használtak a szennyező részecskék kibocsátásának és terjedésének szimulálására. Ezek a modellek segítenek bemutatni azt, hogy a szennyezőanyagok hogyan hatnak a járókelőkre a mindennapi városi közlekedés során, és miként lehetne a közlekedés tudatosabb tervezésével minimalizálni a káros anyagokkal való érintkezést.

A kutatást Birminghamban végezték, mivel a brit Nemzeti Légszennyezési Kibocsátási Nyilvántartás szerint az Egyesült Királyság területén talán ez a város járul hozzá a legnagyobb mértékben a fékek és abroncsok kopásából származó PM2.5 részecskék összes kibocsátásához.

„A levegőminőség kulcsfontosságú a társadalom egészsége és jóléte szempontjából. Bár az elektromos járművekre való átállás segít, a káros részecskék kibocsátása továbbra is problémát jelent a fékek, abroncsok és utak kopása miatt. Számítógépes modellek segítségével jobban megérthetjük, hogyan terjednek ezek a szennyező anyagok, és azonosíthatjuk azokat a pillanatokat, amikor az emberek a legnagyobb veszélynek vannak kitéve” – magyarázta Dr. Jason Stafford kutatásvezető.

A VR modellek lehetőséget kínálnak arra, hogy a résztvevők saját szemükkel lássák a szennyezés veszélyeit, és tudatosabban tervezzék meg mindennapi útvonalukat.

A kutatás arra is kitér, hogy hogyan segíthetné a VR a városok és települések tervezésének újragondolását a tisztább levegő érdekében. Dr. Stafford kiemelte: a szennyező részecskékkel való érintkezés legnagyobb kockázatát a fékezési szakaszok vége jelenti. Sajnos a legtöbb buszmegálló, gyalogátkelő és kerékpársáv éppen ezekben a veszélyzónákban található, mivel gyakran a fékezési szakaszok közvetlen közelében helyezkednek el.

„Ezek az eredmények rávilágítanak a jelenlegi városi elrendezés levegőminőségi problémáira, és támogatják a városi tér újratervezését annak érdekében, hogy a járműforgalom elkerülhetetlen közelségében is csökkentsük a gyalogosok és kerékpárosok szennyezéssel való érintkezését” – mutatott rá Stafford.

Főoldali kép: flatart - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS