Zöld jelzést kapott a szlovákiai új Volvo-gyár állami támogatása

Zöld jelzést kapott a szlovákiai új Volvo-gyár állami támogatása
2024. 04. 09., 16:10

A Szlovákia által a Volvo Carsnak nyújtott 267 millió eurós támogatás összhangban van az uniós szabályokkal – állapította meg az Európai Bizottság.

A támogatás egy új, elektromos személygépkocsikat gyártó üzem létrehozását segíti a Kassa közelében fekvő Valalikyban. Az intézkedés hozzájárul a munkahelyteremtéssel, a regionális fejlesztéssel és az európai zöld megállapodással kapcsolatos uniós stratégiai célkitűzések megvalósításához – olvasható a Bizottság közleményében.

Az üzem a Volvo Cars harmadik gyártóüzeme lesz Európában. A kínai Geely-csoport tulajdonában lévő Volvo Cars 1,2 milliárd eurót fektet be a projektbe. Az üzem kezdeti kapacitása a tervek szerint körülbelül évi 250 000 elektromos jármű. A projekt legalább 3300 közvetlen munkahelyet, valamint további közvetett munkahelyeket teremt. A gyártás az ígéretek szerint kezdettől fogva klímasemleges lesz.

A Bizottság megállapította, hogy a beruházás hozzájárul a munkahelyteremtéshez, a gazdasági fejlődéshez és egy hátrányos helyzetű térség versenyképességéhez, és hogy a támogatásnak ösztönző hatása van, mivel az állami támogatás nélkül a kedvezményezett a projektet az Európai Gazdasági Térségen kívüli alternatív helyszínen valósítaná meg. Az új gyárnak ugyanakkor a Bizottság szerint az EU-n belüli versenyre és kereskedelemre csak korlátozott hatása lesz.

Felkészül a BYD

A BYD szegedi beruházásáról még nem született döntés Brüsszelben. 2023 végén jelentették be, hogy a kínai vállalat első európai elektromos járműgyártó üzemét hozza létre Magyarországon mintegy 300 hektáros területen. A beruházáshoz a magyar kormány pénzügyi támogatást nyújt, amelynek mértékét csak az Európai Bizottság jóváhagyását követően fogják nyilvánosságra hozni.

Fotó: TASR/F. Iván

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS