Újraindulhat a baromfi- és sertéshús-export Dél-Koreába: Magyarországot is támogatja az új uniós határozat

2022. 09. 06., 16:41

„A Koreai Köztársaság és az EU közötti kereskedelem újraindítását nagy sikerként, erőfeszítéseink elismeréseként könyvelhetjük el, és a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között az nagy előnyökkel jár majd az európai termelők számára.”

A Koreai Köztársaság Mezőgazdasági, Élelmiszerügyi és Vidékügyi Minisztériuma megszünteti a sertés- és baromfihús-alapú termékek uniós kivitelét érintő, régóta fennálló kereskedelmi akadályt. Ezzel a döntéssel Korea elismeri, hogy az EU kellően szigorú, régiókba sorolási intézkedéseket alkalmaz az afrikai sertéspestis és a magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezés jegyében. Az akadály megszűnésével a következő években több mint egymilliárd euróval bővülhet a távol-keleti országba irányuló kereskedelem – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Valdis Dombrovskis, a Bizottság ügyvezető alelnöke és a kereskedelempolitikáért felelős tagja így nyilatkozott: „A Koreai Köztársaság döntése, miszerint megszünteti az európai sertés- és baromfihús-kivitelre vonatkozó korlátozásokat, minden bizonnyal növelni fogja az exportlehetőségeket a felettébb szorult helyzetben lévő ágazat számára. Kötelezettségvállalásunknak eleget téve támogatjuk az uniós mezőgazdasági ágazatot, miközben kiváló minőségű uniós termékeket biztosítunk a koreai fogyasztók számára. Üdvözöljük a koreai partnereinkkel folytatott gyümölcsöző munkát, akikkel szorosan együttműködünk kereskedelmi kérdésekben a 2011. évi kereskedelmi megállapodásunk megszületése óta. Reméljük, hogy e sikerre építve hasonló konstruktív eredményt fogunk tudni elérni más kereskedelmi partnereinkkel is, ami a régiókba sorolásra vonatkozó uniós intézkedések elismerését illeti.”

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos a következőket mondta: „Az állatok egészségének védelme kulcsfontosságú prioritás számunkra. Az EU-ban szigorú és hatékony intézkedéseket vezettünk be az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza ellen. A Koreai Köztársaság és az EU közötti kereskedelem újraindítását nagy sikerként, erőfeszítéseink elismeréseként könyvelhetjük el, és a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között az nagy előnyökkel jár majd az európai termelők számára. Elkötelezettségünk töretlen aziránt, hogy továbbra is határozottan fellépjünk ezekkel az állatbetegségekkel szemben, és biztosítsuk azoknak az uniós élelmiszeripari termékeknek a kivitelét, amelyek megfelelnek a legmagasabb szintű normáknak és garanciáknak az állategészségügy és az élelmiszer-biztonság tekintetében.”

A szeptember 5-i határozat kedvezményezettje az a 11 uniós ország, amely baromfihúst és baromfihús-alapú termékeket exportálhat a Koreai Köztársaságba – Németország, Lengyelország, Magyarország, Belgium, Franciaország, Finnország, Spanyolország, Hollandia, Svédország, Dánia és Litvánia –, illetve az a 14 tagállam, amely engedéllyel rendelkezik sertéshús és sertéshús-alapú termékek Koreába történő kivitelére. Ezek az országok: Németország, Lengyelország, Magyarország, Belgium, Franciaország, Finnország, Spanyolország, Hollandia, Svédország, Dánia, Szlovákia, Ausztria, Írország és Portugália.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS