November 14. a diabétesz világnapja. Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos a következő nyilatkozatot tette ebből az alkalomból:
„Ma több mint 32 millió cukorbeteg él az EU-ban. Ez annyit jelent, hogy minden tízedik felnőtt érintett. Még inkább aggasztó, hogy ez a szám csak az elmúlt évtizedben megduplázódott.
A kialakult helyzetben krónikus teher nehezedik az emberek egészségére és életminőségére, valamint általában véve egészségügyi rendszereinkre, éppen ezért többet kell tennünk a helyzet megoldásáért. A Bizottság ezért jelenleg is keményen dolgozik a cukorbetegség megelőzésének, diagnosztizálásának és kezelésének megerősítésén, valamint az EU-n belüli egészségügyi egyenlőtlenségek mérséklésén. A megelőzés mindig jobb, mint amikor már kezelni kell egy betegséget, ezért azokra az intézkedésekre összpontosítunk, amelyek már korai szakaszban lehetővé teszik a beavatkozásokat, és a lehető leggyorsabban feltárják a rendellenességeket.
Az »Egészségesebben együtt« uniós kezdeményezés felvázolja a nem fertőző betegségekre vonatkozó jövőképünket, valamint átfogó keretet biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy a nem fertőző betegségek – köztük a cukorbetegség – hatását, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségeket mérséklő összehangolt intézkedések révén javítsák a polgárok egészségét és jóllétét.
E kezdeményezés célja, hogy valódi változást hozzon mindazok életébe, akik ki vannak téve a diabétesz kockázatának vagy már együtt élnek a cukorbetegséggel, illetve más krónikus betegségekkel, például szív- és érrendszeri rendellenességekkel. Ehhez az uniós egészségügyi cselekvési program, amely a cukorbetegséggel és a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos intézkedésekhez nyújtott eddigi legnagyobb uniós pénzügyi támogatás, 53 millió euró uniós hozzájárulást biztosít.
Ezen túlmenően a cukorbetegség elleni küzdelem leghatékonyabban együttműködéssel, valamint a tudás és a szakértelem megosztásával valósítható meg. Éppen ezért 75 millió euró uniós hozzájárulással finanszírozzuk a kockázati tényezőkkel – dohányzással, alkoholfogyasztással, a testmozgás hiányával, az egészségtelen étrenddel stb. – kapcsolatos adat- és információgyűjtés javítását célzó, tagállamok közötti együttműködést is. Az így kapott információkat célirányos megelőzési programok végrehajtásához fogjuk felhasználni, így például egészségtudatossági kampányok indításához és a bevált gyakorlatok terjesztéséhez.
Jelentős beruházásokat hajtunk végre a kutatás területén is: a Horizont Európa programból több mint 296 millió eurót fordítunk közel 120 olyan projekt előmozdítására, amely a cukorbetegséghez kapcsolódik.
A népegészségügyi szakértői csoporton keresztül továbbra is szorosan együttműködünk a tagállamokkal és támogatjuk őket az egészségfejlesztési és betegségmegelőzési tevékenységek fokozása érdekében. Az uniós egészségpolitikai platform pedig az érdekelt felek közötti tudásmegosztást és információcserét hivatott elősegíteni a cukorbetegséggel és más betegségekkel kapcsolatban, ami megkönnyíti a tagállamok arra irányuló munkáját, hogy mérsékeljék e krónikus betegségek hatását.
Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a polgárok döntő szerepet játszanak a cukorbetegség elleni küzdelemben. A 2-es típusú cukorbetegség kockázata és terhe például csökkenthető, ha egészségesebb életmódot választunk, például egészségesen táplálkozunk, mozgunk és nem dohányzunk – ezek mindenki által meghozható döntések. Ezért fontos olyan környezetet teremteni, amely lehetővé teszi polgáraink számára, hogy az egészséges választást részesítsék előnyben.
A cukorbetegség a modern idők egyik legnagyobb egészségügyi kihívása, amely együttműködés és azonnali intézkedés nélkül egyre csak fokozódni fog. A diabétesz világnapján arra kérem a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy szorosabban együttműködve tegyük jobbá az Európában élő több millió cukorbeteg életét. Nincs vesztegetni való időnk.”
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.