Svéd város a 2023. évi Access City

Svéd város a 2023. évi Access City
2022. 11. 27., 19:05

Skellefteå (Svédország) kapta a 2023. évi Access City díjat a fogyatékossággal élő személyek érdekében tett hosszú távú erőfeszítésért és innovatív megoldásaiért.

Az akadálymentesítés a svéd város valamennyi tervében kiemelt helyet kapott: a köztereken (játszóterek, utcák stb.) taktilis információs táblák és talajfűtés segíti a fogyatékkal élőket. Ez utóbbi arra szolgál, hogy a hó és a jég senkit se akadályozzon a közlekedésben. A város központi parkja és a közeli folyópart taktilis útburkolati jelekkel és térképekkel, szabadtéri felvonóval és padokkal vannak ellátva. Az önkormányzat SMS-szolgáltatást biztosít a vakok és a gyengén látók számára, hogy tájékoztassa őket az útépítésekről és a városon belüli esetleges további akadályokról. Az alacsony padlós, rámpákkal és képernyős kijelzőkkel ellátott buszokon hangjelzések segítik a fogyatékkal élőket. A város tanfolyamokat biztosít az értelmi fogyatékos fiataloknak, amelyeken elsajátíthatják az új technológiák használatát, hogy önálló életet élhessenek.

A díjazottakat Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök és Helena Dalli, az egyenlőségért felelős biztos jelentette be a Fogyatékossággal Élők Európai Napja című 2022. évi konferencián, amelyet az Európai Bizottság az Európai Fogyatékosügyi Fórummal közösen szervezett.

„Az EU városai minden évben egyre elkötelezettebben dolgoznak azon, hogy megkönnyítsék a fogyatékossággal élők mindennapjait, bebizonyítva ezzel, hogy az akadálymentesség és az önállóság mindenki számára előnyt jelent. Az idei díjazottak jó példával járnak elöl a témában, és inspiráló ötleteket adhatnak más uniós vagy nem uniós városok számára. Skellefteå bebizonyította, hogy egy város rengeteget tehet a lakosaiért” – mondta Věra Jourová.

Az Access City díj kiváló alkalom, hogy elismerjük és megjutalmazzuk azokat a városokat, amelyek hozzájárulnak az egyenlőségközpontú Unió megteremtéséhez. Európa-szerte sok város vállal kötelezettséget arra, hogy lebontsa a fogyatékosok elé tornyosuló akadályokat, és biztosítsa az esélyegyenlőséget a köztereken. Skellefteå városa nem először pályázott a díjra: 2020-ban harmadik helyezést ért el. Az azóta eltelt időben kiemelt figyelemmel kezelték az témát, és sok helyen javították az akadálymentességet. Skellefteå és a hozzá hasonló városok jelentik a jövőt az egyenlőségközpontú Unióban, ahol a lakosság és az odalátogatók egyaránt akadálymentesen mozoghatnak – mondta Helena Dalli.

A második helyezett Córdoba városa (Spanyolország), a harmadik helyezett pedig Ljubljana, Szlovénia fővárosa. Hamburg (Németország), Grenoble (Franciaország) és Mérida (Spanyolország) az épített környezet, a közlekedési hálózat, illetve az információs és kommunikációs technológiák terén tett kiemelkedő akadálymentesítési erőfeszítéseiért különdíjat kapott.

Access City

Az akadálymentesség előfeltétele annak, hogy a fogyatékossággal élő személyek ugyanúgy részt tudjanak venni az élet különböző tevékenységeiben, mint mások. Az Európai Unióban körülbelül 87 millió fogyatékos személy él. Az Access City díj a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021–2030) egyik intézkedéseként 2010-ben jött létre abból a célból, hogy az Unió akadálymentessé váljon. A díjjal azok az európai városok jutalmazhatók, amelyek példaértékű erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek és az idős emberek ugyanúgy hozzáférjenek a lakhatáshoz, a tömegközlekedéshez, az információs és kommunikációs technológiákhoz és egyéb szolgáltatásokhoz, mint mások.

A 2023. évi Access City díjra 43 pályázat érkezett be, melyből nemzeti szakértők egy csoportja első körben 22 várost juttatott tovább. Ezt követően egy európai zsűri végezte el az előválogatást, amelybe hat város került be.

A verseny korábbi díjazottjai: 2022: Luxembourg város (Luxemburg), 2021: Jönköping (Svédország), 2020: Varsó (Lengyelország), 2019: Breda (Hollandia), 2018: Lyon (Franciaország), 2017: Chester (Egyesült Királyság), 2016: Milánó (Olaszország), 2015: Boras (Svédország), 2014: Göteborg (Svédország), 2013: Berlin (Németország), 2012: Salzburg (Ausztria), 2011: Ávila (Spanyolország).

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS