Svéd város a 2023. évi Access City

Svéd város a 2023. évi Access City
2022. 11. 27., 19:05

Skellefteå (Svédország) kapta a 2023. évi Access City díjat a fogyatékossággal élő személyek érdekében tett hosszú távú erőfeszítésért és innovatív megoldásaiért.

Az akadálymentesítés a svéd város valamennyi tervében kiemelt helyet kapott: a köztereken (játszóterek, utcák stb.) taktilis információs táblák és talajfűtés segíti a fogyatékkal élőket. Ez utóbbi arra szolgál, hogy a hó és a jég senkit se akadályozzon a közlekedésben. A város központi parkja és a közeli folyópart taktilis útburkolati jelekkel és térképekkel, szabadtéri felvonóval és padokkal vannak ellátva. Az önkormányzat SMS-szolgáltatást biztosít a vakok és a gyengén látók számára, hogy tájékoztassa őket az útépítésekről és a városon belüli esetleges további akadályokról. Az alacsony padlós, rámpákkal és képernyős kijelzőkkel ellátott buszokon hangjelzések segítik a fogyatékkal élőket. A város tanfolyamokat biztosít az értelmi fogyatékos fiataloknak, amelyeken elsajátíthatják az új technológiák használatát, hogy önálló életet élhessenek.

A díjazottakat Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök és Helena Dalli, az egyenlőségért felelős biztos jelentette be a Fogyatékossággal Élők Európai Napja című 2022. évi konferencián, amelyet az Európai Bizottság az Európai Fogyatékosügyi Fórummal közösen szervezett.

„Az EU városai minden évben egyre elkötelezettebben dolgoznak azon, hogy megkönnyítsék a fogyatékossággal élők mindennapjait, bebizonyítva ezzel, hogy az akadálymentesség és az önállóság mindenki számára előnyt jelent. Az idei díjazottak jó példával járnak elöl a témában, és inspiráló ötleteket adhatnak más uniós vagy nem uniós városok számára. Skellefteå bebizonyította, hogy egy város rengeteget tehet a lakosaiért” – mondta Věra Jourová.

Az Access City díj kiváló alkalom, hogy elismerjük és megjutalmazzuk azokat a városokat, amelyek hozzájárulnak az egyenlőségközpontú Unió megteremtéséhez. Európa-szerte sok város vállal kötelezettséget arra, hogy lebontsa a fogyatékosok elé tornyosuló akadályokat, és biztosítsa az esélyegyenlőséget a köztereken. Skellefteå városa nem először pályázott a díjra: 2020-ban harmadik helyezést ért el. Az azóta eltelt időben kiemelt figyelemmel kezelték az témát, és sok helyen javították az akadálymentességet. Skellefteå és a hozzá hasonló városok jelentik a jövőt az egyenlőségközpontú Unióban, ahol a lakosság és az odalátogatók egyaránt akadálymentesen mozoghatnak – mondta Helena Dalli.

A második helyezett Córdoba városa (Spanyolország), a harmadik helyezett pedig Ljubljana, Szlovénia fővárosa. Hamburg (Németország), Grenoble (Franciaország) és Mérida (Spanyolország) az épített környezet, a közlekedési hálózat, illetve az információs és kommunikációs technológiák terén tett kiemelkedő akadálymentesítési erőfeszítéseiért különdíjat kapott.

Access City

Az akadálymentesség előfeltétele annak, hogy a fogyatékossággal élő személyek ugyanúgy részt tudjanak venni az élet különböző tevékenységeiben, mint mások. Az Európai Unióban körülbelül 87 millió fogyatékos személy él. Az Access City díj a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021–2030) egyik intézkedéseként 2010-ben jött létre abból a célból, hogy az Unió akadálymentessé váljon. A díjjal azok az európai városok jutalmazhatók, amelyek példaértékű erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek és az idős emberek ugyanúgy hozzáférjenek a lakhatáshoz, a tömegközlekedéshez, az információs és kommunikációs technológiákhoz és egyéb szolgáltatásokhoz, mint mások.

A 2023. évi Access City díjra 43 pályázat érkezett be, melyből nemzeti szakértők egy csoportja első körben 22 várost juttatott tovább. Ezt követően egy európai zsűri végezte el az előválogatást, amelybe hat város került be.

A verseny korábbi díjazottjai: 2022: Luxembourg város (Luxemburg), 2021: Jönköping (Svédország), 2020: Varsó (Lengyelország), 2019: Breda (Hollandia), 2018: Lyon (Franciaország), 2017: Chester (Egyesült Királyság), 2016: Milánó (Olaszország), 2015: Boras (Svédország), 2014: Göteborg (Svédország), 2013: Berlin (Németország), 2012: Salzburg (Ausztria), 2011: Ávila (Spanyolország).

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS