Messziről figyeli Európa a termelői árak magyarországi szárnyalását

2023. 04. 04., 15:13

Az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal csökkent, így már „csak” 14,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az ipari termelői árak átlagos szintje az Európai Unióban 2023 februárjában.

Az Eurostat adatai szerint 2022 februárjához képest az energiaszektorban 17,4 százalékos volt az áremelkedés, a nem tartós fogyasztási termékek 15,2 százalékkal, a további feldolgozásra eladott termékek 9,3 százalékkal, a tartós fogyasztási termékek 8,7 százalékkal, a beruházási javak 7,3 százalékkal drágultak. Az energiaszektoron „kívül” 10,6 százalékos volt az átlagos éves áremelkedés.

Az egyes tagállamok (belföldi) értékesítési árait vizsgálva Magyarország – immár szokásosan – az Európa-bajnok: az 56,1 százalékos áremelkedés toronymagasan a legmagasabb az EU-ban. Érdemes megjegyezni: a magyar adat fél éve nem volt olyan „alacsony”, mint februárban.

A „dobogósok” is lemaradtak, mint a borravaló: Lettországban 37,4 százalékkal, Szlovákiában 33,8 százalékkal emelkedtek év/év alapon a termelői árak 2023 második hónapjában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS