Az Európai Bizottság elfogadta a médiaszabadságról (hivatalos nevén „a tömegtájékoztatás szabadságáról”) szóló európai jogszabályt, amely az EU-n belüli médiapluralizmus és -függetlenség védelmét szolgáló új szabályrendszert alkot.
A rendeletjavaslat többek között biztosítékokat tartalmaz a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozással és a médiaszereplők megfigyelésével szemben. Külön hangsúlyt helyez a közszolgálati média függetlenségére és stabil finanszírozására, valamint a médiatulajdon és az állami hirdetések elosztásának átláthatóságára. Emellett intézkedéseket határoz meg a szerkesztők függetlenségének védelme és az összeférhetetlenségek nyilvánosságra hozatala érdekében. Végezetül foglalkozni fog továbbá a médiakoncentráció kérdésével, és létre fog hozni egy új, a nemzeti médiahatóságok képviselőiből álló független Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet. A Bizottság egy kiegészítő ajánlást is elfogadott a szerkesztői függetlenség belső biztosítékainak további megerősítése érdekében.
Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök így nyilatkozott: „Az elmúlt években a médiára gyakorolt nyomás különböző formáit tapasztaltuk. Legfőbb ideje cselekedni. Egyértelmű elveket kell kialakítanunk: munkája miatt egyetlen újságíró sem válhat megfigyelés céltáblájává; és egyetlen közmédia-orgánum sem szolgálhat propagandamédiaként. Most először teszünk javaslatot a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének védelmét szolgáló közös biztosítékokra az EU-ban”.
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „Az EU a világ legnagyobb demokratikus egységes piaca. A médiavállalatok e téren létfontosságú szerepet játszanak, de kihívások elé állítja őket a bevételek csökkenése, a médiaszabadságot és -pluralizmust fenyegető veszélyek, az online óriásplatformok megjelenése és a különböző nemzeti szabályok sokfélesége. A médiaszabadságról szóló európai jogszabály uniós szintű közös biztosítékokat nyújt a vélemények sokszínűségének garantálására, valamint arra, hogy a média mindennemű – akár a privátszférából induló, akár állami szintű – beavatkozás nélkül működhessen. Az új európai felügyeleti szerv elő fogja mozdítani a médiaszabadságra vonatkozó új szabályok hatékony alkalmazását, és át fogja világítani a médiakoncentrációkat, hogy azok ne akadályozzák a pluralizmust.”
A médiaszabadságról szóló európai jogszabály biztosítani fogja, hogy a – köz- és magán- – média nem kívánatos nyomásgyakorlás nélkül és a médiatér digitális átalakulását figyelembe véve könnyebben működhessen határokon átnyúlóan az EU belső piacán.
– A szerkesztői függetlenség védelme – a rendelet előírja a tagállamok számára, hogy tartsák tiszteletben a médiaszolgáltatók tényleges szerkesztői szabadságát, és javítsák az újságírói források védelmét. Emellett a médiaszolgáltatóknak biztosítaniuk kell a tulajdonviszonyok átláthatóságát azáltal, hogy nyilvánosságra hozzák ezeket az információkat, és intézkedéseket hoznak az egyes szerkesztői döntések függetlenségének garantálása érdekében.
– Tilos a kémprogramok használata a média ellen – a médiaszabadságról szóló törvény szigorú biztosítékokat tartalmaz a kémprogramok médiaszereplők, újságírók és családjaik elleni használatával szemben.
– Független közszolgálati média – ahol létezik közszolgálati média, finanszírozásának megfelelőnek és stabilnak kell lennie a szerkesztői függetlenség biztosítása érdekében. A közszolgálati média vezetőjét és irányító testületét átlátható, nyílt és megkülönböztetésmentes módon kell kinevezni. A közszolgálati médiaszolgáltatók pártatlanul, közfeladatuknak megfelelően kötelesek teret adni a különféle információknak és véleményeknek.
– A médiapluralizmus tesztelése – a médiaszabadságról szóló törvény előírja a tagállamok számára, hogy értékeljék a médiapiaci koncentrációk médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatását. Megköveteli továbbá, hogy a tagállamok által hozott minden olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedés, amely hatással lehet a médiára, kellően indokolt és arányos legyen.
– Átlátható állami hirdetések – a médiaszabadságról szóló törvény új követelményeket állapít meg az állami hirdetések médiaorgánumok közötti elosztására vonatkozóan, hogy az átlátható és megkülönböztetésmentes legyen. A törvény növelni fogja a közönségmérési rendszerek átláthatóságát és objektivitását is, amelyek hatással vannak a média hirdetési bevételeire, különösen az online piacon.
– Az online médiatartalom védelme – a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra építve a médiaszabadságról szóló jogszabály biztosítékokat tartalmaz a szakmai normáknak megfelelően előállított médiatartalmak indokolatlan eltávolításával szemben. Rendszerszintű kockázatokkal – például dezinformációval – nem járó esetekben az olyan online óriásplatformoknak, amelyek el kívánnak távolítani bizonyos, a platform politikáival ellentétesnek ítélt jogszerű médiatartalmakat, az eltávolítás hatálybalépése előtt tájékoztatniuk kell a médiaszolgáltatókat az okokról. A médiaszolgáltatók által benyújtott panaszokat e platformoknak prioritásként kell kezelniük.
– Új felhasználói jog a médiakínálat igényre szabására – a médiaszabadságról szóló törvény bevezeti a médiakínálat igényre szabásához való jogot az eszközökön és interfészeken, például a csatlakoztatott televíziókon, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy megváltoztassák az alapértelmezett beállításokat, saját preferenciáiknak megfelelően.
A javaslatot egy ajánlás kíséri, amely meghatároz több, az ágazattól begyűjtött és a szerkesztői függetlenség és a tulajdonviszonyok jobb átláthatóságának előmozdítását célzó, önkéntesen alkalmazható bevált gyakorlatot. Az ajánlás önkéntes intézkedések eszköztárát kínálja a médiavállalatok számára mérlegelésre, kezdve például a szerkesztői tartalom független létrehozásának feltételeivel, egészen addig, hogy lehetővé kell tenni az újságírók számára, hogy részt vegyenek a médiaorgánumok működése szempontjából kulcsfontosságú döntésekben, a hírtartalom-előállítás hosszú távú stabilitásának biztosítására irányuló stratégiákig bezárólag.
A Bizottság javasolja egy új, független Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület létrehozását, amely a nemzeti médiahatóságok képviselőiből áll. A Testület elő fogja mozdítani az uniós médiajogi keret hatékony és következetes alkalmazását, különösen azáltal, hogy segíti a Bizottságot a médiaszabályozási kérdésekre vonatkozó iránymutatások kidolgozásában. Emellett véleményt adhat ki a médiapiacokat és a médiapiaci koncentrációkat érintő nemzeti intézkedésekről és döntésekről is.
A Testület koordinálni fogja továbbá a közbiztonságra kockázatot jelentő nem uniós médiaorgánumokra vonatkozó nemzeti szabályozási intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ezek a médiumok ne játszhassák ki az EU-ban alkalmazandó szabályokat. A Testület emellett strukturált párbeszédet fog szervezni az online óriásplatformok és a médiaágazat között a különböző médiakínálatokhoz való hozzáférés előmozdítása, valamint annak nyomon követése érdekében, hogy a platformok megfelelnek-e az önszabályozási kezdeményezéseknek, például a dezinformáció visszaszorítását célzó uniós gyakorlati kódexnek.
Most az Európai Parlamenten és a tagállamokon a sor, hogy rendes jogalkotási eljárás keretében megvitassák a Bizottság rendeletjavaslatát. Elfogadása esetén a rendelet az Európai Unió egészében közvetlenül alkalmazandó lesz. A Bizottság – elsősorban az Európai Hírmédia Fórum keretében – ösztönözni fogja a médiavállalatoknak a kísérő ajánláshoz kapcsolódó önkéntes gyakorlatairól folytatott megbeszéléseket.
A független média a nyilvánosság őreként a demokrácia egyik alappillére, valamint gazdaságunk fontos és dinamikus része. Döntő szerepet játszik a közszféra alakításában, a közvélemény formálásában és a hatalmon lévők elszámoltatásában. Globális szinten az Európai Unió továbbra is a szabad és független média élharcosa.
Ugyanakkor egyre aggasztóbb tendenciák figyelhetők meg az EU-ban. A Bizottság szorosan nyomon követi ezeket a fejleményeket a jogállamisági jelentés és más eszközök, például a Médiapluralizmus Monitor révén. Az előző jogállamisági jelentésekben azonosított kihívások kiindulópontként szolgáltak több nemrégiben elfogadott uniós kezdeményezés, köztük az újságírók biztonságára vonatkozó ajánlás és a nyilvánosság részvétele elleni visszaélésszerű perekkel kapcsolatos intézkedéscsomag számára.
Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédében beharangozta a médiaszabadságról szóló európai jogszabályt. A javaslat a Bizottság jogállamisági jelentéseire és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelvre épül, mely utóbbi az audiovizuális médiára vonatkozó nemzeti jogszabályok uniós szintű összehangolásáról rendelkezik. A jogi aktus emellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra és a digitális piacokról szóló jogszabályra, valamint a dezinformáció visszaszorítását célzó új gyakorlati kódexre is támaszkodik. Részét képezi a demokratikus részvétel előmozdítására, a dezinformáció kezelésére, valamint a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének támogatására irányuló, az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben meghatározott uniós erőfeszítéseknek.
Ez a javaslat kiegészíti az újságírók védelméről, biztonságáról és szerepvállalásáról szóló, nemrégiben elfogadott ajánlást, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslatot, valamint az újságírók és a jogvédők visszaélésszerű pereskedéssel szembeni védelméről szóló irányelvet. A médiaszabadságról szóló jogszabály a médiaágazat életképességével, rezilienciájával és digitális átalakulásával kapcsolatos, a média- és audiovizuális ágazatra vonatkozó cselekvési terv és a felülvizsgált szerzői jogi szabályok keretében elfogadott kezdeményezésekkel is párhuzamosan működik. A javaslat az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultáción, többek között nyilvános konzultáción alapul.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
