Az Európai Bizottság javaslatot tett a kényszermunkával előállított termékek uniós piacon való betiltása érdekében.
A javaslat minden termékre kiterjed, azaz az EU-n belül hazai felhasználás és export céljából előállított termékekre és az importált termékekre is, anélkül, hogy konkrétan megcélozna bármilyen konkrét vállalatot vagy iparágat. Azért fontos ilyen átfogó megközelítést alkalmazni, mert a becslések szerint – számos iparágban és minden kontinensen – összesen 27,6 millió ember végez kényszermunkát. A kényszermunka az esetek többségében a magángazdaságban zajlik, ám előfordul, hogy állami szereplők rendelik el. A javaslat a nemzetközileg elfogadott fogalom-meghatározásokra és normákra épül, és kiemeli a globális partnerekkel való szoros együttműködés fontosságát. A nemzeti hatóságok felhatalmazást fognak kapni arra, hogy vizsgálatot követően kivonják az uniós piacról a kényszermunkával előállított termékeket. Az uniós vámhatóságok az uniós határokon azonosítják majd a kényszermunkával előállított termékeket, és megakadályozzák bejutásukat.
Valdis Dombrovskis, a Bizottság ügyvezető alelnöke és a kereskedelempolitikáért felelős tagja így nyilatkozott: „Ez a javaslat valódi változást hoz a világszerte emberek millióit érintő modernkori rabszolgasággal szembeni küzdelemben. Célunk az, hogy egyetlen olyan termék se legyen az uniós piacon, amelyet kényszermunkával állítottak elő, függetlenül attól, hogy ez hol történt. A tilalom a hazai termékekre, a kivitelre és a behozatalra is alkalmazandó lesz. A rendszer szilárdságát az illetékes hatóságok és a vámhatóságok szoros együttműködése fogja garantálni. Törekedtünk arra, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a vállalkozások adminisztratív terheit. A kkv-k külön elbírálás alá fognak esni. Mélyíteni fogjuk az együttműködést globális partnereinkkel és a nemzetközi szervezetekkel is.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket mondta: „A jelenlegi geopolitikai helyzetben biztonságos és fenntartható ellátási láncokra van szükségünk. Nem követhetünk olyan modellt, amely nem fenntartható módon előállított termékek fogyasztásán alapul. Ipari és technológiai vezető szerepünk azt jelenti, hogy határozottabban kell kiállnunk értékeink védelmében, valamint szabályaink és normáink érvényesítése során. Az európai egységes piac erőteljes eszköz a kényszermunkával előállított termékek EU-n belüli forgalmának megakadályozására, és ezzel világszerte ösztönözhetjük a fenntarthatóságot.”
A tagállamok nemzeti hatóságai szilárd, kockázatalapú végrehajtási megközelítés révén fogják érvényre juttatni a tilalmat. A bevezető szakaszban számos különböző információforrás alapján fogják megállapítani a kényszermunka veszélyét, és ezek együttesen lehetővé fogják tenni a kockázatok azonosítását és erőfeszítéseik fókuszának meghatározását. Ilyen információforrások lehetnek a civil társadalomtól érkező jelentések, a kényszermunka veszélyét különböző termékek és földrajzi területek tekintetében összegző adatbázis, valamint a vállalatok által érvényesített kellő gondosság.
A hatóságok vizsgálatot fognak indítani azokra a termékekre vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatban megalapozott a gyanúja annak, hogy azokat kényszermunkával állították elő. Információkat kérhetnek a vállalatoktól, valamint ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhetnek, akár az EU-n kívüli országokban is. Ha a nemzeti hatóságok megállapítják a kényszermunka tényét, elrendelik a már forgalomba hozott termékek kivonását a piacról, valamint megtiltják a termékek forgalomba hozatalát és kivitelét. A vállalatoknak meg kell semmisíteniük a termékeket. A tagállami vámhatóságok lesznek felelősek az uniós határokon történő végrehajtásért.
Ha a nemzeti hatóságok nem tudják összegyűjteni az összes szükséges bizonyítékot, mert például egy vállalat vagy egy nem uniós állami hatóság nem működik együtt velük, a rendelkezésre álló tények alapján hozhatják meg döntésüket.
Az illetékes hatóságoknak a teljes folyamat során alkalmazniuk kell a kockázatértékelés és az arányosság elveit. Erre alapozva a javaslat figyelembe veszi a kis- és középvállalkozások (kkv-k) helyzetét. A kkv-k nem részesülnek mentességben, azonban előnyös lesz számukra az intézkedés konkrét kialakítása: az illetékes hatóságok a hivatalos vizsgálat kezdeményezése előtt mérlegelik az érintett gazdasági szereplők méretét és erőforrásait, valamint a kényszermunka kockázatának mértékét. Támogató eszközöket is biztosítunk a kkv-k számára.
A Bizottság legkésőbb 18 hónappal a rendelet hatálybalépése után iránymutatásokat is ki fog adni. Az iránymutatások többek között a kényszermunkával kapcsolatban alkalmazandó kellő gondosságra, valamint a kényszermunka kockázati mutatóira fognak összpontosítani. A kényszermunkával előállított termékekkel foglalkozó új uniós hálózat lesz az illetékes hatóságok és a Bizottság közötti strukturált koordináció és együttműködés platformja.
A javaslatot meg kell vitatnia és jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának ahhoz, hogy az hatályba léphessen. A rendeletet a hatálybalépését követő 24 hónap elteltével kell alkalmazni.
A javaslat Ursula von der Leyen elnöknek az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédében tett kötelezettségvállalását követi. A belföldi piacokon, a harmadik országokban és a globális ellátási láncokban dolgozó munkavállalókat egyaránt célzó átfogó megközelítésével összhangban az EU minden ágazatban és szakpolitikai területen előmozdítja a tisztességes munkát. Ez magában foglalja az olyan alapvető munkaügyi normák érvényesítését, mint a kényszermunka felszámolása. A Bizottság a tisztességes munka globális előmozdításáról szóló közleményben – amelyet 2022 februárjában tett közzé – meghatározza azokat a belső és külső szakpolitikákat, amelyeket az EU a tisztességes munka világszintű előmozdítása érdekében alkalmaz, többek között a nemzetközi partnerségek, a kereskedelem, az EU szomszédsága és bővítése, az emberkereskedelem és a közbeszerzés területén.
Az EU emellett proaktívan lép fel a tisztességes munka elvének megsértésével – ezen belül a kényszermunkával – szemben, többek között különböző nemzetközi fórumokon, például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a G7 és a Kereskedelmi Világszervezet keretében.
A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat 2021 júliusában iránymutatást tett közzé, hogy segítse az uniós vállalkozásokat megfelelő intézkedéseket hozni a kényszermunka működésüket és ellátási láncaikat érintő veszélyének kezelésére, előkészítve ezzel a kellő gondosságra vonatkozó horizontális, kötelező jogszabályt.
A Bizottság a 2022 februárjában elfogadott, a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvre irányuló javaslatában a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeket határozott meg, hogy a nagyobb vállalatok azonosítsák, megelőzzék és mérsékeljék a globális ellátási láncokon belül az emberi jogokra – ezen belül a munkavállalói jogokra – és a környezetre ténylegesen vagy esetlegesen kedvezőtlenül ható tényezőket, valamint adjanak számot ezek kezeléséről.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”