Kiskereskedelem: az uniós sereghajtók között a januári magyar adat

2022. 03. 04., 20:33

8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet januárban a kiskereskedelmi forgalom volumene az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

Az üzemanyagok forgalma uniós átlagban éves szinten 11,1 százalékkal nőtt januárban, a nem élelmiszer jellegű áruk forgalma 15,3 százalékkal nőtt, míg az „élelmiszer, ital, dohány” kategóriában 1,3 százalékos visszaesést regisztráltak.

Az unió statisztikai hivatalát tájékoztató tagállamok közül a legdinamikusabb, 32,3 százalékos éves forgalomnövekedést Szlovéniában regisztrálták, Lengyelország 19,5, Litvánia 18,2 százalékos emelkedésről számolt be. Visszaesésről egyedül a finn statisztikai hivatal számolt be.

Magyarországon a KSH (naptárhatástól megtisztított) adatai szerint 4,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene januárban. A finn mutatón kívül ennél csupán a 0,3 százalékos belga és a 3,7 százalékos francia adat kisebb.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS