Az EU kutatási és innovációs programjához csatlakozott „harmadik országok” száma ezzel 19-re emelkedett.
A megállapodást – amely lényegében már Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a 2023. november 24-i EU-Kanada csúcstalálkozóján megszületett – 2024. július 3-án írta alá Iliana Ivanova innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos és Francois-Philippe Champagne kanadai innovációs, tudományos és ipari miniszter.
Ezzel lehetővé vált, hogy a kanadai kutatók és szervezetek uniós társaikkal azonos feltételek mellett vegyenek részt a programban.
A Horizont Európa az EU kulcsontosságú kutatási és innovációs finanszírozási programja, amelynek költségvetése a 2021 és 2027 közötti időszakra 93,5 milliárd euró. Foglalkozik az éghajlatváltozással, hozzájárul az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez, és fellendíti az EU versenyképességét és növekedését – olvasható a Bizottság közleményében.
Kanadai szervezetek, amelyek jelenleg 155 projektben vesznek részt a Horizont Európa keretében, eddig összesen több mint 6 millió eurót kaptak.
A Horizont Európához társult országok száma ezzel 19-re emelkedett (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Egyesült Királyság, Észak-Macedónia, Feröer-szigetek, Grúzia, Izland, Izrael, Kanada, Koszovó, Moldova, Montenegró, Norvégia, Örményország, Szerbia, Törökország, Tunézia, Ukrajna, Új-Zéland). A Koreai Köztársasággal a közelmúltban zárultak le a csatlakozási tárgyalások; Svájccal jelenleg is tárgyal a Bizottság, míg Japánnal és Szingapúrral előkészítő megbeszélések folynak.
A fotón Iliana Ivanova és Francois-Philippe Champagne, forrás: Európai Bizottság.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.
