Három magyar város is bekerült az EU klímasemleges városok programjába

Három magyar város is bekerült az EU klímasemleges városok programjába
2022. 05. 02., 15:07

Budapest, Miskolc és Pécs is bekerült abba az Európai Bizottság által kiválasztott 100 európai városba, amelyek a Horizont Európa Városi Misszió keretén belül, a NetZeroCities platform szakmai támogatásával valósíthatják meg 2030-ig a klímasemlegességi célkitűzéseiket.

A Városi Misszió tavaly megjelent felhívásában összesen 377 város fejezte ki elköteleződését a klímasemlegesség iránt. Az Európai Bizottság által kiválasztott 100 város felöleli mind a 27 tagállamot, és további 12 város került kiválasztásra a Horizont Európa programhoz társult vagy a társulást tárgyaló országokból.

A Városi Misszió 360 millió eurós támogatást kap a Horizont Európa programból a 2022–2023-as időszakra vonatkozóan. A kutatási és innovációs tevékenységek elsősorban a tiszta mobilitásra, az energiahatékonyságra és a zöld várostervezésre irányulnak majd.

A kiválasztott városok hamarosan megkezdik a munkát a NetZeroCities konzorciummal – az első, a kiválasztott városoknak szóló egyeztetésre várhatóan 2022. május 11-én kerül sor. A konzorcium által működtetett Missziós Platform személyre szabott tanácsokkal segíti majd a városokat, de további finanszírozási programokhoz, valamint nagyszabású innovációs projektekhez való csatlakozásra is lehetőségük nyílik. A Missziós Platform emellett a hálózatépítést, valamint a polgárok bevonását is elősegíti.

Tekintettel arra, hogy 377 város elsöprő érdeklődést mutatott a Városi Misszióhoz való csatlakozás iránt, a Bizottság támogatni fogja azokat a városokat is, amelyek ebben a körben nem kerültek kiválasztásra – így a hazai városok közül Érd, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza és Szeged is. Ezek a városok a Missziós Platformon keresztül, valamint a Horizont Európa Missziós munkaprogramjában meghirdetett pályázati lehetőségek által kaphatnak támogatást. (NKFIH)

   Az eredményről szóló részletes bizottsági sajtóközlemény itt olvasható.
   Az eredményt kísérő videó itt nézhető meg.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS