Elfogadta az Európai Bizottság a partnerségi megállapodást

2022. 12. 22., 12:50

„Ezek a beruházások csak akkor lehetnek eredményesek, ha azokhoz megfelelő intézményi és jogi környezet társul, és ha azokat az uniós szabályokkal és értékekkel összhangban hajtják végre.”

Az Európai Bizottság elfogadta a Magyarországgal kötött partnerségi megállapodást, amely részletes ütemtervet tartalmaz Magyarország közigazgatási kapacitásának javítására, valamint a közbeszerzések átláthatóságával, a közbeszerzési versennyel, a korrupció megelőzésével, felderítésével és korrekciójával, a csalással és az összeférhetetlenséggel, illetve a kohéziós politikai finanszírozás kedvezményezettjeinek és azok partnereinek kapacitásépítésével kapcsolatos kihívások kezelésére.

Az ütemterv szorosan kapcsolódik a helyreállítási és rezilienciaépítési tervhez és a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló folyamathoz – olvasható a Bizottság közleményében.

„Az Európai Szociális Alap Plusz a legfontosabb olyan uniós alap, amely közvetlen beruházást tesz lehetővé az emberi erőforrásokba. Lehetővé teszi az emberek számára, hogy szert tegyenek a munkaerőpiaci sikerhez szükséges készségekre, támogatja a minőségi foglalkoztatást, és hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenség csökkentéséhez. Szorosan együtt fogunk működni Magyarországgal annak érdekében, hogy az ott élők részesülhessenek ebből a kritikus uniós támogatásból, az Európai Unió Alapjogi Chartájának maradéktalan tiszteletben tartása mellett” – mondta Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos.

„Az uniós finanszírozás azt jelzi, hogy minden európai polgár szolidáris Magyarország népével. A kohéziós beruházások hozzá fognak járulni ahhoz, hogy Magyarország gazdasága és társadalma méltányosabbá, zöldebbé, intelligensebbé és területi szempontból kiegyensúlyozottabbá váljon. Ezek a beruházások azonban csak akkor lehetnek eredményesek, ha azokhoz megfelelő intézményi és jogi környezet társul, és ha azokat az uniós szabályokkal és értékekkel összhangban hajtják végre” – mondta Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos.

A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, összesen közel 22 milliárd euró értékű megállapodás segíteni fogja az országot az olyan közös uniós prioritások végrehajtásában, mint a kiegyensúlyozott területfejlesztés és a méltányos éghajlati és digitális átállás, miközben támogatja az innovatív és inkluzív szociális piacgazdaságot.

A partnerségi megállapodás az uniós kohéziós alapokból származó beruházásokat megalapozó stratégiai dokumentum, amely lehetővé teszi az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), az Igazságos Átmenet Alap és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) révén megvalósuló beruházásokat. A partnerségi megállapodás és a belügyi alapok (a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap és a Határigazgatási és Vízumeszköz) végrehajtása 11 nemzeti programon keresztül történik, amelyeket szintén ma fogadtak el, és amelyek meghatározzák a tervezett beruházási prioritásokat és a programonkénti pénzügyi allokációkat.

Méltányos éghajlatvédelmi átállás és tiszta környezet

A Magyarországgal kötött partnerségi megállapodás értelmében az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) összesen 6,7 milliárd eurót biztosít a köz- és magánépületek energiahatékonyságát javító és a megújuló forrásokból előállított energia termelését fokozó beruházásokhoz. A megállapodás emellett elő fogja mozdítani a körforgásos gazdaságot, a víz- és szennyvízgazdálkodást, valamint a fenntartható közlekedést. Hozzá fog járulni a levegőminőség javításához, valamint az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelméhez.

Az Igazságos Átmenet Alapból (IÁA) több mint 250 millió euró fogja támogatni a szén és a lignittüzelésű Mátrai Erőmű fokozatos kivonása által leginkább érintett régiókat. A finanszírozás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházásokra irányul, amelyek támogatják ezt a fokozatos kivezetést és a magyarországi szén-dioxid-kibocsátás 10%-os csökkentését. Az alapok a kkv-k gazdasági diverzifikációját is támogatni fogják, amely például az energiahatékonysággal kapcsolatos kutatás és fejlesztés révén valósítható meg. Az Igazságos Átmenet Alap emellett támogatni fogja a munkavállalókat az új készségek elsajátításában, előmozdítja a munkahelyváltást, és ösztönzi az új induló vállalkozásokat.

A gazdasági versenyképesség fellendítése

4,3 milliárd euró fogja előmozdítani az ország intelligens gazdasági átalakulását és a regionális IKT-összekapcsoltságot. E finanszírozás túlnyomórészt a kkv-k technológiafejlesztését támogatja majd, valamint mentori és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt számukra.

Magyarország kutatási és innovációs teljesítményének javítása érdekében 1,5 milliárd eurót ruháznak be infrastruktúrába és a legkorszerűbb kutatási berendezésekbe (például tudományos és innovációs parkokba). A pénzeszközök ösztönözni fogják az innovációs ökoszisztéma különböző szereplői, ezen belül a kkv-k együttműködését.

Mintegy 670 millió euró támogatja a kkv-k digitális átalakulását és innovációját, többek között a fejlett technológiák alkalmazásának ösztönzésével. A finanszírozás javítani fogja a széles sávú infrastruktúrához való hozzáférést, támogatást nyújt az új és jelentősen korszerűsített digitális közszolgáltatások fejlesztéséhez, és előmozdítja a közszféra információinak további felhasználását.

A Kohéziós Alapból 1,7 milliárd euró segíti az ország közlekedési infrastruktúrájának korszerűsítését a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) törzshálózatában, beleértve a budapesti déli körvasút fejlesztését és a Törökbálint–Kelenföld vasúti szakasz felújítását. A finanszírozás a gördülőállomány modernizálását és a közúti közlekedésbiztonságot is támogatni fogja.

A munkaerőpiac, a minőségi oktatás és a hátrányos helyzetű csoportok támogatása

Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) 5,3 milliárd euróval fogja támogatni a munkaerőpiacot, a minőségi oktatáshoz való hozzáférést és a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák integrációját. Különös figyelmet fognak fordítani a zöld és digitális átállásban való boldoguláshoz szükséges készségek fejlesztésére.

Mindenekelőtt közel 1,8 milliárd euró fogja elősegíteni a minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférést az egész országban, biztosítva a nélkülözhetetlen forrásokat a tanári hivatás vonzóbbá tételéhez.

Az ESZA+ hozzá fog járulni az anyagi és szociális nélkülözés csökkentéséhez is, és a legfiatalabb kortól kezdve egész életen át tartó tanulási programok révén jobb lehetőségeket biztosít a hátrányos helyzetű gyermekek számára. Például a „Fókuszban a gyermek” program a kisgyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges támogatást biztosít a legfiatalabbak számára életük első 1000 napjában

Végül a források javítani fogják a szegregált területeken élők lakhatási, élet- és egészségügyi körülményeit.

Magyarország partnerségi megállapodása a Bizottság által a tagállamokkal kötött 27 partnerségi megállapodás sorában az utolsó.

Feljogosító feltételek

A kohéziós politikai és belügyi programok végrehajtásához a tagállamoknak meg kell felelniük a feljogosító feltételeknek. Ezek olyan előfeltételek, amelyeket a tagállamoknak teljesíteniük kell az alapok hatékony és eredményes végrehajtása érdekében. Az Alapjogi Chartával kapcsolatos feljogosító feltétel megköveteli, hogy valamennyi tagállam hatékony mechanizmusokat vezessen be annak biztosítására, hogy a programok végrehajtása megfeleljen a Chartának. A tagállamoknak panaszkezelési mechanizmust is létre kell hozniuk.

A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország elkötelezett az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos hiányosságok orvoslása mellett, mivel a Magyarország által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési terv az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó reformokat tartalmaz. Ezért az Alapjogi Chartával kapcsolatos horizontális feljogosító feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha Magyarország meghozta az igazságszolgáltatással kapcsolatos azon intézkedéseket, amelyekre az ország helyreállítási és rezilienciaépítési terve keretében kötelezettséget vállalt.

A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország úgynevezett gyermekvédelmi törvényének rendelkezései, valamint a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot érintő súlyos kockázatok konkrét és közvetlen hatást gyakorolnak a Chartának való megfelelésre három kohéziós program és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap egyes specifikus célkitűzéseinek végrehajtása során. Ezen okok miatt Magyarország e programok vonatkozó részei tekintetében jelenleg nem teljesíti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt horizontális feljogosító feltételt. A Bizottság nyitott a további párbeszédre Magyarországgal, és készen áll a szoros együttműködésre.

A kohéziós és belügyi alapokra alkalmazandó szabályok, azaz a közös rendelkezésekről szóló rendelet értelmében a feljogosító feltételek teljesítésének elmulasztása esetén a Bizottság nem térítheti vissza az érintett kiadásokat, a technikai segítségnyújtás és a feljogosító feltételek teljesítése céljából benyújtott kiadások kivételével. Az alkalmazandó szabályokkal összhangban valamely feljogosító feltételnek való megfelelés elmulasztása nem vonja maga után az előfinanszírozás kifizetésének felfüggesztését.

A jogállamisági feltételrendszer

A Tanács a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján végrehajtási határozatot fogadott el Magyarország tekintetében. A határozat intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy megvédje az uniós költségvetést a jogállamiság elveinek sérelmével szemben a közbeszerzés, az ügyészségi eljárás és a korrupcióval szembeni küzdelem terén. Ezen intézkedések közé tartozik három operatív kohéziós program költségvetési kötelezettségvállalásainak felfüggesztése. A végrehajtási határozatban elfogadott intézkedések ideiglenesek, és azokat a Tanács a Bizottság javaslata alapján megszüntetheti anélkül, hogy az ország uniós támogatástól esne el, amennyiben a helyzetet két éven belül teljes mértékben orvosolják.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS