Covid19: hamarosan érkezhet a HIPRA-vakcina

2022. 08. 02., 16:23

„A következő hónapokban elengedhetetlen a védőoltások és emlékeztető oltások számának növelése.”

A HERA, az Európai Bizottság Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatósága közös közbeszerzési keretszerződést írt alá a HIPRA HUMAN HEALTH vállalattal a fehérjealapú Covid19-oltóanyaguk szállításáról. 14 tagállam és ország vesz részt ebben a közös közbeszerzésben, amelynek keretében akár 250 millió adag oltóanyagot vásárolhatnak. Mivel Európában ismét növekszik az esetek száma, ez a megállapodás gyorsan elérhetővé teszi a HIPRA-vakcinát a részt vevő országok számára, amint az Európai Gyógyszerügynökség pozitív értékelést adott – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos kijelentette: „A Covid19-fertőzések számának növekedése miatt a lehető legjobban fel kell készülnünk az őszi és téli hónapokra. A HIPRA-vakcina egy újabb lehetőség, amivel kiegészíthetjük széles körű oltóanyag-portfóliónkat a tagállamok és a polgárok számára. A következő hónapokban elengedhetetlen a védőoltások és emlékeztető oltások számának növelése. Fáradhatatlanul dolgozunk annak biztosításán, hogy az oltóanyagok mindenki számára elérhetőek legyenek. Európai egészségügyi uniónk így készül fel a cselekvésre és néz szembe a kihívással.”

A HIPRA-val kötött közös közbeszerzési szerződés kiegészíti az uniós oltóanyag-stratégia keretében biztosított, már így is széles körű oltóanyag-portfóliót, amely az AstraZenecaa Sanofi-GSKa Janssen Pharmaceutica NVa BioNtech-Pfizera Modernaa Novavax és a Valneva vállalattal már aláírt szerződéseket foglalja magában. Az uniós oltóanyag-stratégia keretében mintegy 4,2 milliárd adag oltóanyag beszerzésére került sor. Ez a sokrétű oltóanyag-portfólió biztosítani fogja, hogy Európa továbbra is jól felkészült legyen a Covid19-oltások kiosztására, és olyan oltóanyagokat használjon, amelyek bizonyítottan biztonságosak és hatékonyak. A részt vevő országok dönthetnek úgy is, hogy az oltóanyagokat adományként felajánlják alacsonyabb és közepes jövedelmű országok számára vagy átirányítják más európai országokba.

A HIPRA bivalens rekombináns fehérjevakcinát, amelynek folyamatos értékelését az Európai Gyógyszerügynökség jelenleg végzi, a korábban immunizált, 16 éves vagy annál idősebb személyeknek szánt booster adagként fejlesztik ki. A HIPRA-oltóanyag 2 és 8°C közötti hűtött hőmérsékleten tárolandó, ami megkönnyíti a tárolást és az elosztást Európában és világszerte.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jelenleg végzi a HIPRA Covid19-oltóanyagának értékelését. Ha az oltóanyag forgalombahozatali engedélyt kap, a részt vevő országok a hatályos keretszerződés alapján megvásárolhatják az oltóanyagot.

Közös közbeszerzési megállapodás

HERA az európai egészségügyi unió kulcsfontosságú pillére, és alapvető eszköz az EU egészségügyi veszélyhelyzetekre való reagálásának és felkészültségének megerősítéséhez. A HERA-t 2021 szeptemberében hozták létre azzal a céllal, hogy a világjárvány kezelésére és az arra való reagálásra vonatkozó ad hoc megoldásokat egy olyan állandó struktúra váltsa fel, amely megfelelő eszközökkel és erőforrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy előre megtervezhesse az uniós fellépést egészségügyi szükséghelyzetek esetén.

Az EU közös közbeszerzési megállapodása lehetővé teszi a 36 részt vevő ország számára, hogy az egészségügyi ellenintézkedések esetében a nemzeti szintű beszerzés helyett vagy mellett közösen intézzenek beszerzéseket. Covid19 elleni terápiás készítményekre vonatkozó keretszerződéseket az EU korábban a Hoffmann-La Roche és a GlaxoSmithKline Ltd. vállalattal kötött monoklonális antitestek, illetve a Gileaddal antivirális készítmény beszerzése céljából. A HERA továbbra is szorosan együttműködik a részt vevő országokkal a közös közbeszerzés prioritásainak meghatározása és végrehajtása érdekében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS