Célegyenesben az európai adatmegosztási jogszabály

2023. 06. 28., 16:19

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa megállapodott az Európai Bizottság által 2022 februárjában előterjesztett európai adatmegosztási jogszabályról.

Az adatmegosztási jogszabály célja, hogy kiaknázza az ipari adatokban rejlő lehetőségeket, optimalizálja hozzáférhetőségüket és felhasználásukat, valamint a versenyképes és megbízható európai felhőalapú piac előmozdítása révén fellendítse az EU adatgazdaságát. Célja annak biztosítása, hogy a digitális forradalom előnyeiből mindenki részesüljön – olvasható a Bizottság közleményében.

Üdvözlő szavak

„A megállapodás jelentős mérföldkő az adatok egységes piaca felé vezető úton. Az adatmegosztási jogszabály optimalizálja az adatfelhasználást azáltal, hogy javítja az adatokhoz való hozzáférést az egyének és a vállalkozások számára. Ez nagyon jó hír a digitális átalakulásunk szempontjából” – mondta Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök.

„A digitális szolgáltatásokról, a digitális piacokról és az adatkormányzásról szóló jogszabályok elfogadását követően a mostani megállapodás újabb mérföldkövet jelent a digitális tér átalakítására irányuló erőfeszítéseinkben. Az adatmegosztási jogszabály biztosítani fogja, hogy az ipari adatok megosztása, tárolása és feldolgozása az európai szabályok teljes körű tiszteletben tartásával történjen. Olyan virágzó adatgazdaságot hoz létre, amely európai feltételek mellett lehet innovatív és nyitott” – mondta Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos.

Az adatmegosztási jogszabály legfontosabb elemei

Intézkedések, amelyek lehetővé teszik az összekapcsolt eszközök felhasználói számára, hogy hozzáférjenek az ezen eszközök és az ezen eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások által generált adatokhoz. A felhasználóknak lehetőségük lesz megosztani ezeket az adatokat harmadik felekkel, minek köszönhetően javulni fognak az utópiaci szolgáltatások és fellendül az innováció. Ezzel párhuzamosan a gyártók továbbra is ösztönzést kapnak arra, hogy beruházzanak a jó minőségű adatok előállításába, miközben üzleti titkaik továbbra is védelemben részesülnek.

Az egyoldalúan előírt tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni védelmet biztosító intézkedések. Ezek célja, hogy megvédjék az uniós vállalatokat az igazságtalan megállapodásoktól, előmozdítsák a tisztességes tárgyalásokat, és lehetővé tegyék a kkv-k számára, hogy magabiztosabban vegyenek részt az online piactéren.

Mechanizmusok a közszférabeli szervezetek számára a magánszektor birtokában lévő adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására olyan szükséghelyzetek esetén, mint az árvizek és az erdőtüzek, illetve jogi felhatalmazás végrehajtásakor, amennyiben a szükséges adatokhoz más módon nem lehet könnyen hozzáférni.

Új szabályok, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy szabadon válthassanak a különböző felhőalapú adatfeldolgozási szolgáltatók között. E szabályok célja, hogy előmozdítsák a versenyt és növeljék a választékot a piacon, ugyanakkor megakadályozzák a vevőfogvatartást. Emellett az adatmegosztási jogszabály biztosítékokat tartalmaz a jogellenes adattovábbítások megakadályozására, megbízhatóbb és biztonságosabb adatkezelési környezetet biztosítva.

Az adatmegosztásra és adatfeldolgozásra vonatkozó interoperabilitási szabványok kidolgozásának előmozdítására irányuló, az EU szabványosítási stratégiájával összhangban lévő intézkedések.

Következő lépések

Az Európai Parlament és a Tanács által elért politikai megállapodást a két társjogalkotónak hivatalosan is jóvá kell hagynia. Elfogadását követően az adatmegosztási jogszabály a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, és 20 hónappal a hatálybalépést követően válik alkalmazandóvá.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS