Az EU-ban csak olyan terméket lehet majd forgalmazni, amelynek az előállítása nem jár klímaváltozást és a fajgazdagság csökkenését előidéző erdőirtással és erdőpusztulással.
Az uniós forgalmazóknak nyilatkozatokkal kell igazolniuk, hogy beszállítóik kellő gondossággal jártak el, azaz 2020. december 31-ét követően csak úgy termeltek ki fát termékeik előállításával összefüggésben, hogy azzal nem okozták erdőterületek, köztük pótolhatatlan természetes erdők pusztulását, illetve hogy termékeik nem kiirtott erdőterületről származnak – olvasható az Európai Parlament közleményében.
A vállalkozásoknak arról is bizonyságot kell majd adniuk, hogy a termékek előállításakor betartották a származási ország törvényeit, köztük az emberi jogokra vonatkozókat is, és hogy az ott élő őslakos népek jogai sem sérültek.
Az eredeti bizottsági javaslat szerint a rendelkezések mindössze a kávéra, a kakaóra, a pálmaolajra, a szójára, a marhahúsra és a faanyagra, valamint az ezekből előállított termékekre, például a csokoládéra, a bőrárukra és a bútorokra vonatkoztak volna. Az egyeztetések során a Parlamentnek sikerült ezeket újabb termékekkel kiegészíteni, így a gumi, a faszén, a nyomtatott papírtermékek és egyes pálmaolaj-származékok erdőirtásmentes előállítását is igazolni kell.
A Parlament javaslatára ezentúl erdőpusztulásnak minősül az őserdők, illetve a természetes módon regenerálódó erdők ültetvényerdővé, vagy más fás területté való átalakítása is.
A rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül a Bizottság objektív és átlátható szempontok alapján kockázati kategóriákba sorolja majd a különböző országokat vagy országrészeket. Ahol alacsony a kockázat, ott egyszerűsített eljárást lehet alkalmazni a kellő gondosság tanúsítására. Az ellenőrzések aránya is ennek megfelelően alakul: magas kockázat esetén a piaci szereplők 9 százalékát, átlagos kockázatnál 3 százalékát, alacsony kockázatnál pedig 1 százalékát kell évente ellenőrizni.
Az illetékes hatóságok a termékek eredetét a vállalkozások által rendelkezésre bocsátott adatok, köztük földrajzi helymeghatározási koordináták, valamint műholdas felvételek és DNS-vizsgálatok alapján ellenőrzik.
A szabályokat megszegő piaci szereplőkkel vagy kereskedőkkel szemben arányos és visszatartó erejű szankciókat kell alkalmazni. A maximálisan kiszabható pénzbüntetés az uniós szinten elért teljes éves árbevételük legalább 4 százaléka lesz.
A rendeletjavaslatot a képviselők 552 szavazattal, 44 ellenszavazattal és 43 tartózkodás mellett fogadták el. A szavazást követően a jelentéstevő, Christophe Hansen (EPP, Luxemburg) így nyilatkozott: „Eddig a boltok polcai tele voltak porig égetett esőerdők és végérvényesen tönkretett ökoszisztémák hamvain, és megélhetésüktől megfosztott őslakosok nyomorán létrehozott árucikkekkel. Legtöbbször anélkül, hogy a vásárlók ennek tudatában lettek volna. Megkönnyebbülés számomra, hogy az európai vásárlóknak ezentúl nem kell attól tartaniuk, hogy akaratlanul is erdőirtásban segédkeznek, amikor elfogyasztanak egy tábla csokit vagy egy kávét. Az új jogszabály nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség csökkenésének megfékezése szempontjából fontos, hanem segíthet elmélyíteni a ma még gátakba ütköző kereskedelmi kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyek osztják az EU környezetvédelmi értékeit és törekvéseit.”
A gyártás után a kutatás-fejlesztésben és az üzleti szolgáltatások területén is számít Magyarországra az indiai Motherson, amely csaknem százmillió euró értékű beruházássorozattal bővíti tevékenységét.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.