Új címke jöhet az európai üzletekben: „erdőirtásmentes termék”

2023. 02. 06., 09:47

A Föld erdőinek kiirtásáért az „európai igények” is felelősek, az Európai Unió több intézkedéssel igyekszik orvosolni a helyzetet.

Az erdőirtás és az erdőpusztulás fő előidéző oka az olyan importáruk termeléséhez kapcsolódó mezőgazdasági területek terjeszkedése, mint a szója, a marhahús, a pálmaolaj, a fa, a kakaó és a kávé. Feldolgozóként és fogyasztóként az EU is felelős e problémáért, és az európai polgárok határozott sürgetésére válaszolva vezető szerepre törekszik annak megoldásában – olvashatjuk az Európai Bizottság nemrég megjelent közleményében. A brüsszeli testület ezért rendeletre tett javaslatot az EU által előidézett erdőirtás és erdőpusztulás minimálisra csökkentése érdekében.

Erdőirtás: riasztó számok. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO becslései szerint 1990 és 2020 között 420 millió hektárnyi – azaz az Európai Unió területét meghaladó méretű – erdőt irtottak ki világszerte. A nettó területveszteség (a kivágott erdőterület és az újonnan telepített vagy regenerálódott erdők területe közti különbség) a szóban forgó időszakban mintegy 178 millió hektár, ez Franciaország háromszorosának felel meg.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) becslése szerint 2007 és 2016 között az emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátás közel negyede (23 százaléka) a mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból és az egyéb jellegű földhasználatból származik. A kibocsátás mintegy 11 százaléka az erdőgazdálkodásból és az egyéb földhasználatból (főként az erdőirtásból) ered, míg a fennmaradó 12 százalék a mezőgazdasági termelés – például az állatállomány és a trágyázás – jelentette közvetlen kibocsátásokra vezethető vissza.

Mit tervez az unió? A szóban forgó rendelet alapján a gazdasági szereplőknek meg kell majd adniuk azon területek földrajzi koordinátáit, ahol az általuk forgalomba hozott árukat előállították. Ez szigorú nyomon követhetőséget tesz lehetővé, amellyel szavatolható, hogy csak erdőirtásmentes termékek kerüljenek be az uniós piacra.

Az Európai Bizottság ezen felül teljesítményértékelési rendszert vezet be, amely alacsony, közepes vagy magas kockázatú kategóriába sorolja majd az egyes országokat azon áruk vagy termékek előállítása tekintetében, amelyek nem erdőirtásmentesek, vagy pedig nem felelnek meg a termelő ország jogszabályainak. Az alacsony kockázatú termékek esetében kellő gondosságot előíró egyszerűsített szabályok, a magas kockázatú területeken szigorúbb ellenőrzések lesznek érvényben.

Az új szabályok járulékos hatásaként évente legalább 31,9 millió tonnával csökkenne az érintett áruk uniós fogyasztásával és előállításával járó szén-dioxid-kibocsátás, ami az Bizottság számítása szerint évente legalább 3,2 milliárd eurós gazdasági megtakarítást eredményezhetne.

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS