Új címke jöhet az európai üzletekben: „erdőirtásmentes termék”

2023. 02. 06., 09:47

A Föld erdőinek kiirtásáért az „európai igények” is felelősek, az Európai Unió több intézkedéssel igyekszik orvosolni a helyzetet.

Az erdőirtás és az erdőpusztulás fő előidéző oka az olyan importáruk termeléséhez kapcsolódó mezőgazdasági területek terjeszkedése, mint a szója, a marhahús, a pálmaolaj, a fa, a kakaó és a kávé. Feldolgozóként és fogyasztóként az EU is felelős e problémáért, és az európai polgárok határozott sürgetésére válaszolva vezető szerepre törekszik annak megoldásában – olvashatjuk az Európai Bizottság nemrég megjelent közleményében. A brüsszeli testület ezért rendeletre tett javaslatot az EU által előidézett erdőirtás és erdőpusztulás minimálisra csökkentése érdekében.

Erdőirtás: riasztó számok. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO becslései szerint 1990 és 2020 között 420 millió hektárnyi – azaz az Európai Unió területét meghaladó méretű – erdőt irtottak ki világszerte. A nettó területveszteség (a kivágott erdőterület és az újonnan telepített vagy regenerálódott erdők területe közti különbség) a szóban forgó időszakban mintegy 178 millió hektár, ez Franciaország háromszorosának felel meg.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) becslése szerint 2007 és 2016 között az emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátás közel negyede (23 százaléka) a mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból és az egyéb jellegű földhasználatból származik. A kibocsátás mintegy 11 százaléka az erdőgazdálkodásból és az egyéb földhasználatból (főként az erdőirtásból) ered, míg a fennmaradó 12 százalék a mezőgazdasági termelés – például az állatállomány és a trágyázás – jelentette közvetlen kibocsátásokra vezethető vissza.

Mit tervez az unió? A szóban forgó rendelet alapján a gazdasági szereplőknek meg kell majd adniuk azon területek földrajzi koordinátáit, ahol az általuk forgalomba hozott árukat előállították. Ez szigorú nyomon követhetőséget tesz lehetővé, amellyel szavatolható, hogy csak erdőirtásmentes termékek kerüljenek be az uniós piacra.

Az Európai Bizottság ezen felül teljesítményértékelési rendszert vezet be, amely alacsony, közepes vagy magas kockázatú kategóriába sorolja majd az egyes országokat azon áruk vagy termékek előállítása tekintetében, amelyek nem erdőirtásmentesek, vagy pedig nem felelnek meg a termelő ország jogszabályainak. Az alacsony kockázatú termékek esetében kellő gondosságot előíró egyszerűsített szabályok, a magas kockázatú területeken szigorúbb ellenőrzések lesznek érvényben.

Az új szabályok járulékos hatásaként évente legalább 31,9 millió tonnával csökkenne az érintett áruk uniós fogyasztásával és előállításával járó szén-dioxid-kibocsátás, ami az Bizottság számítása szerint évente legalább 3,2 milliárd eurós gazdasági megtakarítást eredményezhetne.

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS