Az Európai Bizottság újabb mérföldkőhöz érkezett az „Áfa a digitális korban” elnevezésű intézkedéscsomagjának december 8-ai előterjesztésével. A „Javaslat” legfontosabb elemeit a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
Az uniós szinten továbbra is jelentős héa-bevételkiesések visszaszorítása, a tagállami adóhatóságok számára megfelelő kontrolleszközök biztosítása, az adózók megfelelési költségeinek és adminisztratív terheinek további csökkentése, valamint a némiképp elavult szabályozás digitális kor követelményeihez való igazítása csak néhány a szabályozói célok közül, amelyet a Javaslat kapcsán mindenképp ki kell emelni. A Javaslat három jól elkülöníthető pillérből áll:
A Javaslat 2028-tól főszabállyá teszi az elektronikus számlázást (ehhez jelenleg még külön derogációs kérelmet kell a tagállamoknak benyújtania a Bizottsághoz), amelyhez az Unió által eredetileg közbeszerzésekre megalkotott adatstruktúra és formátum (európai standard) is használható lesz. A határon átnyúló közösségi tranzakcióról 2028-tól tehát bizonyosan csak elektronikus számla lesz kiállítható, míg belföldi viszonylatban az egyes tagállamok jogkörébe fog tartozni az erre vonatkozó döntés.
Az egyéb számlázást érintő változások - mint a gyűjtőszámlázás lehetőségének kivezetése, a számlák adattartalmának bővítése vagy a közösségi jogügyletek számlázási határidejének rövidítése – mellett bevezetnek egy uniós ügyletekre vonatkozó, kötelező, kvázi valós idejű digitális számla-adatszolgáltatási kötelezettséget. Ezzel párhuzamosan kivezetik a közösségi összesítő nyilatkozattételi kötelezettséget. Az adatszolgáltatást 2 munkanapon belül kell majd teljesíteni minden érintett számla esetében, amelyről az adózó mellett harmadik személy (külsős szolgáltató) is gondoskodhat. Kiemelendő, hogy a jelenlegi magyar számla-adatszolgáltatástól eltérően, a közösségi beszerzési számlákról is adatot kell majd szolgáltatni. A létező adatszolgáltatási rendszereket, mint amilyen a magyar is, 2028-ig az érintett tagállamoknak nem kell átalakítani. Ugyanakkor biztosítani kell a tagállami rendszerek közötti átjárhatóságot (ez tulajdonképpen az európai standarddal való interoperabilitást jelenti); a teljes harmonizáció szükségességéről csak a 2030-as években születhet döntés. A belföldi tranzakciókra vonatkozólag a Javaslat szintén lehetőséget teremt a tagállamoknak hasonló adatszolgáltatás bevezetésére – ez azonban tagállami döntés függvénye marad.
Az online platformokon keresztül nyújtott szálláshely-szolgáltatás és személyszállítás - a jelenlegi adószabályok konstrukciója miatt - számos esetben adózatlanul történik, amely tisztességtelen versenyelőnyt jelent az ugyanezen ágazatokban, de más üzleti modellben működő piaci szereplőkkel (tipikusan szállodák, taxiszolgáltatók) szemben. Ezt a Javaslat úgy kívánja orvosolni, hogy az ezen szolgáltatások utáni adókötelezettségeket a platformüzemeltetőkre telepíti 2025. január 1-jétől kezdődően. Ezzel együtt számos kérdést tisztáz a Javaslat, így pl. a platformüzemeltető tevékenysége közvetített szolgáltatásnak fog minősülni (így egyértelműsítve, hogy mely tagállamnak van adóztatási joghatósága az egyes szolgáltatások után), valamint az eredeti szolgáltatók tevékenysége adólevonásra nem jogosító adómentes ügyletnek fog minősülni.
A 2021-ben hatályba lépett e-kereskedelmi csomaggal megindult áfaregisztrációs -és bevallási egyszerűsítések jelentős továbbfejlesztését tartalmazza a Javaslat. Ennek eredményeként még inkább visszaesik azon esetek száma, ahol egy vállalkozásnak áfaregisztrációt kell végeznie egy másik tagállamban.
A jelentősebb változások között szerepel (i) a Közösségen belüli távértékesítés fogalmának kibővítése a használt ingóságokra és egyéb, speciális adózási rezsim alá eső tárgyakra, (ii) a Közösségen belüli távértékesítések utáni adókötelezettségeknek a platformüzemeltetőkre telepítése (amennyiben ilyen szereplő közreműködik az értékesítésben), valamint (iii) a vevői készletegyszerűsítés fokozatos kivezetése az áfarendszerből (figyelemmel arra, hogy arra a módosítások eredményeként nem lesz szükség). Emellett (iv) a kötelező fordított adóztatás bevezetése azokra az esetekre, ahol az eladó az értékesítés helye szerinti tagállamban nem rendelkezik letelepedéssel, illetve (v) speciális rezsim a határon átnyúló termékmozgatásokra vonatkozólag. Ezek a változások 2024/2025 januárjától kezdődően lépnek hatályba.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”