Áfa a digitális korban: az Európai Bizottság új adócsomagja

2022. 12. 19., 14:47

Az Európai Bizottság újabb mérföldkőhöz érkezett az „Áfa a digitális korban” elnevezésű intézkedéscsomagjának december 8-ai előterjesztésével. A „Javaslat” legfontosabb elemeit a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.

Az uniós szinten továbbra is jelentős héa-bevételkiesések visszaszorítása, a tagállami adóhatóságok számára megfelelő kontrolleszközök biztosítása, az adózók megfelelési költségeinek és adminisztratív terheinek további csökkentése, valamint a némiképp elavult szabályozás digitális kor követelményeihez való igazítása csak néhány a szabályozói célok közül, amelyet a Javaslat kapcsán mindenképp ki kell emelni. A Javaslat három jól elkülöníthető pillérből áll:

1. E-számlázás és digitális számla-adatszolgáltatás

A Javaslat 2028-tól főszabállyá teszi az elektronikus számlázást (ehhez jelenleg még külön derogációs kérelmet kell a tagállamoknak benyújtania a Bizottsághoz), amelyhez az Unió által eredetileg közbeszerzésekre megalkotott adatstruktúra és formátum (európai standard) is használható lesz. A határon átnyúló közösségi tranzakcióról 2028-tól tehát bizonyosan csak elektronikus számla lesz kiállítható, míg belföldi viszonylatban az egyes tagállamok jogkörébe fog tartozni az erre vonatkozó döntés.

Az egyéb számlázást érintő változások - mint a gyűjtőszámlázás lehetőségének kivezetése, a számlák adattartalmának bővítése vagy a közösségi jogügyletek számlázási határidejének rövidítése – mellett bevezetnek egy uniós ügyletekre vonatkozó, kötelező, kvázi valós idejű digitális számla-adatszolgáltatási kötelezettséget. Ezzel párhuzamosan kivezetik a közösségi összesítő nyilatkozattételi kötelezettséget. Az adatszolgáltatást 2 munkanapon belül kell majd teljesíteni minden érintett számla esetében, amelyről az adózó mellett harmadik személy (külsős szolgáltató) is gondoskodhat. Kiemelendő, hogy a jelenlegi magyar számla-adatszolgáltatástól eltérően, a közösségi beszerzési számlákról is adatot kell majd szolgáltatni. A létező adatszolgáltatási rendszereket, mint amilyen a magyar is, 2028-ig az érintett tagállamoknak nem kell átalakítani. Ugyanakkor biztosítani kell a tagállami rendszerek közötti átjárhatóságot (ez tulajdonképpen az európai standarddal való interoperabilitást jelenti); a teljes harmonizáció szükségességéről csak a 2030-as években születhet döntés. A belföldi tranzakciókra vonatkozólag a Javaslat szintén lehetőséget teremt a tagállamoknak hasonló adatszolgáltatás bevezetésére – ez azonban tagállami döntés függvénye marad.   

2. Platformalapú gazdaság 

Az online platformokon keresztül nyújtott szálláshely-szolgáltatás és személyszállítás - a jelenlegi adószabályok konstrukciója miatt - számos esetben adózatlanul történik, amely tisztességtelen versenyelőnyt jelent az ugyanezen ágazatokban, de más üzleti modellben működő piaci szereplőkkel (tipikusan szállodák, taxiszolgáltatók) szemben. Ezt a Javaslat úgy kívánja orvosolni, hogy az ezen szolgáltatások utáni adókötelezettségeket a platformüzemeltetőkre telepíti 2025. január 1-jétől kezdődően. Ezzel együtt számos kérdést tisztáz a Javaslat, így pl. a platformüzemeltető tevékenysége közvetített szolgáltatásnak fog minősülni (így egyértelműsítve, hogy mely tagállamnak van adóztatási joghatósága az egyes szolgáltatások után), valamint az eredeti szolgáltatók tevékenysége adólevonásra nem jogosító adómentes ügyletnek fog minősülni.

3. Egyszeri áfaregisztráció

A 2021-ben hatályba lépett e-kereskedelmi csomaggal megindult áfaregisztrációs -és bevallási egyszerűsítések jelentős továbbfejlesztését tartalmazza a Javaslat. Ennek eredményeként még inkább visszaesik azon esetek száma, ahol egy vállalkozásnak áfaregisztrációt kell végeznie egy másik tagállamban.

A jelentősebb változások között szerepel (i) a Közösségen belüli távértékesítés fogalmának kibővítése a használt ingóságokra és egyéb, speciális adózási rezsim alá eső tárgyakra, (ii) a Közösségen belüli távértékesítések utáni adókötelezettségeknek a platformüzemeltetőkre telepítése (amennyiben ilyen szereplő közreműködik az értékesítésben), valamint (iii) a vevői készletegyszerűsítés fokozatos kivezetése az áfarendszerből (figyelemmel arra, hogy arra a módosítások eredményeként nem lesz szükség). Emellett (iv) a kötelező fordított adóztatás bevezetése azokra az esetekre, ahol az eladó az értékesítés helye szerinti tagállamban nem rendelkezik letelepedéssel, illetve (v) speciális rezsim a határon átnyúló termékmozgatásokra vonatkozólag. Ezek a változások 2024/2025 januárjától kezdődően lépnek hatályba.

PwC Magyarország

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 03. 20., 16:40
Nem jellemezte magas cégfluktuáció a faipari szektort 2022-ben, alapvetően stagnált az itt működő cégek száma. Az egyéni vállalkozók köre tavaly közel 100 fővel tovább csökkent. A jövő rövidtávon várhatóan nem hoz jelentős kiugrást, 2023-ban csökkenő cégszámmal érdemes számolni – írja elemzésében az Opten.
2023. 03. 14., 13:43
Tíz év alatt sikerült egy marginális szereplőnek számító magyar kisvállalatból Magyarország elsőszámú fejvadász cégét felépíteni – mondta az Üzletemnek dr. Molontay Patrik, a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. ügyvezető igazgatója és Executive-üzletágvezetője.
2023-03-21 19:13:00
Ha Önnek van a feltételeknek megfelelő, eladó kutyája és részt kíván venni a NAV április hónapban tervezett kutyavásárán, akkor 2023. április 12-ig küldjön előzetes ajánlatot!

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miért és hogyan érdemes különbséget tenni vállalkozás és női vállalkozás között? Hogyan segítheti ez a szekció a VOSZ-on belül a hazai társas vállalkozások női vezetőit és dolgozóit? Mi az, amit egy női vállalkozás csípőből tud, de a cégeknek – még a nagyobbaknak is – még mindig tanulni kell? A szövetség legújabb szervezetét, a Női Vállalkozói Szekciót az elnök, Lakatosné Lukács Zsuzsanna mutatja be.
Mire számíthatnak a hazai vendéglátók és a szálláshely-szolgáltatók 2023-ban? Melyek az ágazat legfőbb problémái és kiugrási lehetőségei, mely régiók reménykedhetnek leginkább jó eredményekben? Hogyan támogatja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az ágazat szereplőit? A kérdésekre Duska Sándor, az Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekció elnöke válaszol.
2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.

  Rovathírek: GUSTO

Nekem nagyon tetszik, annyira, hogy kiálltam mellette főszerkesztőnkkel szemben is, aki szerint csak szokványos ipari képlettel van dolgunk.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS