385 millió eurós támogatás az „európai társadalom lelkének”

2022. 01. 17., 08:55

Az Európai Bizottság elfogadta a Kreatív Európa 2022. évi munkaprogramját; a program a 2021 évit közel 100 millió euróval meghaladó, mintegy 385 millió eurós költségvetésből fogja növelni a kreatív és kulturális partnereknek nyújtott támogatást.

A Kreatív Európa program számára 2021 és 2027 között rendelkezésre álló teljes költségvetés mintegy 2,4 milliárd eurót tesz ki, ami a 2014–2020-as időszakhoz képest 63 százalékos növekedést jelent. A kulturális és kreatív ágazatok mindig is az európai élet sokszínűségét gazdagították, és hozzájárultak Európa társadalmi kohéziójához és sokszínűségéhez, valamint gazdaságához, az EU teljes GDP-jének 4,2 százalékát és az uniós munkaerő 3,7 százalékát téve ki – olvasható a Bizottság közleményében.

A program kulturális ága új felhívásokat és kezdeményezéseket fog magában foglalni a zene, a kulturális örökség, az előadó-művészet és az irodalom területén. Emellett mobilitási programot indít, amely lehetőséget kínál a művészeknek, alkotóknak vagy kulturális szakembereknek arra, hogy szakmai fejlődés vagy nemzetközi együttműködés céljából külföldre utazzanak, ott új közönségeket találjanak, továbbá koprodukciókban és közös alkotási folyamatokban vegyenek részt, vagy bemutassák műveiket.

MEDIA ág az audiovizuális ágra összpontosít, és 2022-ben számos újdonságot vezet be, így támogatni fogja az innovatív videojátékok és a virtuális valósággal kapcsolatos tapasztalatok fejlesztésének finanszírozását. A „MEDIA 360 fok” elnevezésű új fellépés olyan vezető ipari fórumokat fog megcélozni, amelyek a teljes audiovizuális értéklánc mentén együttműködnek a vállalkozásokkal. Az innováció további fellendítése érdekében bevezetésre kerül a „Media Market Gateway” az ígéretes induló vállalkozások számára. A filmfesztiválok közötti együttműködést hálózatokon keresztül fogják szorosabbá tenni.

szektorközi ág növelni fogja a „kreatív innovációs labor” finanszírozását a több kreatív ágazatot érintő közös innovációs projektek számára, hozzájárulva az új európai Bauhaushoz is. Emellett a médiaszabadság előmozdítását célzó kiegészítő intézkedések révén a hírmédia támogatását is kiszélesíti.

A Kreatív Európa program a kulturális és kreatív ágazatokat érintő kulcsfontosságú kérdésekkel is foglalkozni fog. A MEDIA által finanszírozott projektek keretében zöldítési és sokszínűségi, többek között a nemek közötti egyensúlyra irányuló stratégiákat is végre kell hajtani. A Kreatív Európa ezért jelentős mértékben hozzá fog járulni a Bizottság fenntarthatósággal és társadalmi befogadással kapcsolatos politikai prioritásaihoz. A program további uniós prioritásokra kiterjedő kezdeményezéseket is magában fog foglalni, így például az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására irányuló uniós stratégiához vagy az ifjúság európai évéhez való hozzájárulást.

CulturEU

CulturEU egy nemrégiben elindított online útmutató, amelyből az ágazat résztvevői a rendelkezésükre álló valamennyi uniós finanszírozásról tájékozódhatnak. Az interaktív weboldal 21 különböző uniós program – köztük a Kreatív Európa és a Horizont Európa, a strukturális alapok és az InvestEU – összesen 75 finanszírozási lehetőségét gyűjti egybe.

„Az európai társadalom lelke”

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „A kulturális és kreatív ágazatok az európai társadalom lelke. Tudjuk, hogy az elmúlt két évben mennyi viszontagságnak voltak kitéve. A Kreatív Európa program 2022-es költségvetése minden eddiginél nagyobb lesz. Az EU kiáll ezen ágazatok mellett, hogy támogassa fellendülésüket, kreatív folyamataikat és innovációs potenciáljukat. Felkérjük a művészeket, alkotókat és kulturális szakembereket, hogy ismerkedjenek meg és éljenek a Kreatív Európa által kínált számos finanszírozási lehetőséggel.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „2022-ben fokozzuk a Covid19-válság által súlyosan érintett európai kulturális és kreatív ágazatnak nyújtott támogatásunkat – a moziktól a fesztiválokig. A Kreatív Európa programmal 226 millió eurót fogunk mozgósítani az audiovizuális ágazat számára és 35 millió eurót az ágazatközi együttműködésre, beleértve a hírmédiát is. Ilyen mértékű támogatásra eddig nem volt példa. A Kreatív Európa program beruház a digitális technológiákkal és az új tartalomtípusokkal kapcsolatos innovációba, a csúcskategóriás televíziós sorozatoktól a virtuális valóságig. A tömegtájékoztatás szabadságának az EU-ban való védelmére irányuló erőfeszítéseink részeként támogatjuk az újságírási partnerségeket, megerősítjük a szakmai normákat és előmozdítjuk a médiaműveltséget.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS