Az uniós vállalatok több mint háromnegyede nehézségekbe ütközik a szükséges készségekkel rendelkező munkavállalók toborzása terén, felnőtteknek pedig csupán 37 százaléka vesz részt rendszeresen képzésben.
Az Európai Bizottság hivatalos javaslatot fogadott el arról, hogy a 2023-as évet nyilvánítsák a készségek európai évévé.
A zöld és digitális átállás új lehetőségeket nyit az emberek és az uniós gazdaság előtt. A megfelelő készségek elsajátítása lehetővé teszi az emberek számára, hogy sikeresen eligazodjanak a munkaerő-piaci változások között, és aktív szerepet vállaljanak a társadalomban és a demokráciában. Ily módon biztosítható, hogy senki se kerüljön hátrányba, valamint hogy a gazdasági helyreállítás, illetve a zöld és digitális átállás társadalmilag méltányos és igazságos legyen. Ha a munkavállalók rendelkeznek a keresett készségekkel, az hozzájárul továbbá a fenntartható növekedéshez, növeli az innovációt és javítja a vállalatok versenyképességét – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Jelenleg azonban az uniós vállalatok több mint háromnegyede számol be arról, hogy nehézségekbe ütközik a szükséges készségekkel rendelkező munkavállalók toborzása terén, és az Eurostat legfrissebb adatai szerint csak a felnőttek 37 százaléka vesz részt rendszeresen képzésben. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató azt jelzi, hogy 10 Európában dolgozó felnőttből 4, a társadalom egészét tekintve pedig minden harmadik személy nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel. Emellett már 2021-ben 28 olyan foglalkozás volt – az építőipartól és az egészségügytől kezdve a mérnöki szakmáig és az informatikáig –, ahol munkaerőhiány mutatkozott, és mind a magasan, mind az alacsonyan képzett munkavállalók iránt növekvő kereslet tapasztalható. Fontos megemlíteni, hogy a technológiai szakmákban és tanulmányok terén alacsony a nők aránya: 6 informatikai szakemberből csak egy a nő, a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzettek körében pedig 3 diplomásból csak egy a nő.
Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése érdekében a tagállamok jóváhagyták az EU 2030-ra vonatkozó szociális célkitűzéseit, amelyek szerint a felnőttek legalább 60 százalékának évente képzésben kell részt vennie, és már be is mutatták az e cél eléréséhez való nemzeti hozzájárulásaikat. Ez a célkitűzés abból a szempontból is fontos, hogy 2030-ra elérjük a legalább 78 százalékos foglalkoztatási rátát. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytű azt az uniós célt tűzi ki, hogy 2030-ra az összes felnőtt legalább 80 százaléka rendelkezzen legalább alapvető digitális készségekkel, az EU-ban legyen 20 millió IKT-szakember, és eközben minél több nőt ösztönözzünk arra, hogy ezen a területen vállaljon munkát.
A Bizottság – együttműködve az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal, a szociális partnerekkel, az állami és magán foglalkoztatási szolgálatokkal, a kereskedelmi és iparkamarákkal, az oktatási és képzési szolgáltatókkal, valamint a munkavállalókkal és a vállalatokkal – a készségek európai évével új lendületet kíván adni az egész életen át tartó tanulásnak, méghozzá az alábbiak révén:
– A képzésbe és a továbbképzésbe való befektetések bővítésének, illetve hatékonyabbá és inkluzívabbá tételének előmozdítása az európai munkaerőben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása, valamint a munkavállalók munkahelyváltásának támogatása érdekében.
– A szociális partnerekkel és a vállalatokkal való együttműködés révén annak biztosítása, hogy a készségek igazodjanak a munkaerő-piaci igényekhez.
– Az emberek törekvéseinek és készségeinek összehangolása a munkaerő-piaci lehetőségekkel, különösen a zöld és digitális átállás, valamint a gazdasági helyreállítás tekintetében. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy több embert mobilizáljunk a munkaerőpiacon, köztük a nők és a fiatalok, és különösen a nem foglalkoztatott, illetve sem oktatásban, sem képzésben nem részesülő fiatalok körében.
– Az EU számára szükséges készségekkel rendelkező, harmadik országokból származó személyek bevonzása a munkaerőpiacra, többek között a tanulási lehetőségek és a mobilitás fokozása, valamint a képesítések elismerésének megkönnyítése révén.
E célkitűzések elérése érdekében az Európai Bizottság népszerűsíteni fogja a továbbképzési és átképzési lehetőségeket, például oly módon, hogy felhívja a figyelmet az azok gyakorlatban való elterjedését, végrehajtását és megvalósítását szolgáló releváns uniós kezdeményezésekre, köztük az uniós finanszírozási lehetőségekre. EU-szerte rendezvényekre és népszerűsítő kampányokra kerül majd sor, hogy ily módon elő lehessen segíteni a partnerek közötti tapasztalatcserét a továbbképzés és az átképzés területén. A javasolt év célja továbbá segíteni a készségekkel kapcsolatos információgyűjtési eszközök továbbfejlesztését, és előmozdítani a képesítések – köztük az EU-n kívül szerzett képesítések – átláthatóságának javítására és elismerésének megkönnyítésére szolgáló eszközöket.
A vonatkozó tevékenységek nemzeti szintű összehangolásának biztosítása érdekében a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a készségek európai évére nevezzenek ki nemzeti koordinátort.
A készségek európai éve kapcsán építhetünk a készségek támogatását és térnyerésének fokozását célzó, már folyamatban lévő számos uniós kezdeményezésre, többek között a következőkre:
– Az európai készségfejlesztési program a készségfejlesztés uniós politikai együttműködési kerete, amely továbbra is segíteni fogja az egyéneket és a vállalkozásokat készségeik gyarapításában, fejlesztésében és alkalmazásában.
– A készségfejlesztési program részeként a készségfejlesztési paktumhoz ez idáig több mint 700 szervezet csatlakozott, és a stratégiai ágazatokban 12 olyan nagyszabású partnerség jött létre, amely 6 millió ember továbbképzését segíti elő.
– A tagállamokkal a digitális oktatásról és készségekről folytatott strukturált párbeszéd.
– A Bizottság az uniós szakemberhiány kezelésére és a migrációs együttműködés javítására új kezdeményezéseket is javasolt. Az uniós tehetségbázis és a kiválasztott harmadik partnerekkel kialakítandó tehetséggondozási partnerségek segíteni fognak abban, hogy az Európában dolgozni kívánó munkavállalók készségei igazodjanak a munkaerő-piaci igényekhez. Ez az új migrációs és menekültügyi paktum egyik kulcsfontosságú eredménye.
– A júliusban elfogadott új európai innovációs menetrend egy kiemelt kezdeményezésre és egy intézkedéscsomagra tesz javaslatot azzal a céllal, hogy megteremtse a megfelelő keretfeltételeket a munkavállalók tehetségének kibontakoztatásához.
– Az egyetemekre vonatkozó, januárban elfogadott európai stratégia 50 olyan intézkedési javaslatot tartalmaz, amelyek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a tanulók – köztük az élethosszig tanulók – széles köre tudjon magas szintű és időtálló készségeket szerezni, illetve ahhoz, hogy kreatív és kritikus gondolkodókká, problémamegoldókká, valamint aktív és felelős polgárokká váljanak.
– A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó európai platform az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében indított kezdeményezés. A digitális készségekkel kapcsolatos információkat és forrásokat tartalmaz, amilyen például a digitális készségek önértékelési eszköze, valamint összesíti a képzési és finanszírozási lehetőségeket.
– A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó uniós koalíció a digitális készségek terén fennálló hiány megszüntetése érdekében összehozza a tagállamokat, a szociális partnereket, a vállalatokat, a nonprofit szervezeteket és az oktatási szolgáltatókat, hogy felhívja a figyelmüket a problémákra, és arra ösztönözze a szervezeteket, hogy tegyenek különböző intézkedéseket a digitális készségek oktatásának fokozására, például tegyenek vállalást a digitális készségek fejlesztésére.
A továbbképzésbe és az átképzésbe történő tagállami beruházások támogatására jelentős uniós finanszírozás és technikai támogatás áll rendelkezésre, többek között az alábbiak:
– A 2021–2027-es időszakra több mint 99 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) az emberekbe való befektetés legfőbb uniós eszköze.
– A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből támogatás nyújtható a tagállami reformokhoz és beruházásokhoz, többek között a készségek és a munkahelyek területén. A Bizottság és a Tanács által eddig jóváhagyott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben a szociális kiadások mintegy 20 százalékát „a foglalkoztatásra és a készségekre” szánják.
– A Digitális Európa program 580 millió eurót rendel a fejlett digitális készségek megerősítéséhez. Stratégiai finanszírozást nyújt, és többek között támogatja a digitális terület képzett szakértőiből álló tehetségbázis kialakítását, ugyanakkor fokozza az uniós tagállamok és az érdekelt felek közötti együttműködést a digitális készségek és munkahelyek terén.
– A Horizont Európa a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések, az Európai Innovációs Tanács és az Európai Technológiai Intézet révén támogatja a kutatók, a vállalkozók és az innovátorok készségeinek fejlesztését.
– A 26,2 milliárd euróval rendelkező Erasmus+ támogatja többek között a szakképzésben részt vevő tanulók, dolgozók és intézmények személyes és szakmai fejlődését azáltal, hogy mobilitási tevékenységeket és európai együttműködési partnerségeket finanszíroz. Emellett olyan európai egyetemeket is támogat anyagilag, amelyek úttörő szerepet töltenek be a képzéshez, továbbképzéshez és átképzéshez szükséges mikrotanúsítványok kifejlesztésében.
A készségfejlesztés támogatására alkalmas további programok közé tartozik az InvestEU program, az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Igazságos Átmenet Alap, az Európai Szolidaritási Testület, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE), a Modernizációs Alap, a technikai támogatási eszköz, valamint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz.
Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A készségek alapvető fontosságúak a technológia terén kitűzött céljaink eléréséhez. A hétköznapi élet digitális feladatainak elvégzése – például a számlák fizetése, a parkolási engedélyek igénylése stb. – megköveteli az állampolgároktól bizonyos ismeretek meglétét. Ahhoz, hogy a társadalom számára olyan technológiai megoldásokat dolgozzunk ki, amelyek segítik a mindennapi életet, kellő szakértelemre van szükség. A célokat már kitűztük, most itt az ideje, hogy cselekedjünk. A készségek európai éve segíteni fog abban, hogy erőfeszítéseinket az emberek tanulásának lehetővé tételére összpontosítsuk.”
Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök így fogalmazott: „Az Európai Unió a szabadság, az értékek, a lehetőségek és a szolidaritás olyan térsége, amely egyedülálló a világon. A készségek európai évének egyik fő prioritása az lesz, hogy az EU számára szükséges készségekkel rendelkező, harmadik országokból származó személyeket bevonzzuk a munkaerőpiacra, többek között a képesítésük elismerésének megkönnyítése révén. Emellett az Európában megszerzett készségeket más országokban is tovább lehet adni, és Európa jelentős szerepet játszhat abban, hogy a tudást és az új ismereteket oda vigye, ahol azokra a legnagyobb szükség van.”
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős uniós biztos a következőket mondta: „A készségek munkahelyeket jelentenek, méghozzá minőségi munkahelyeket. A készségek európai éve során lehetőségünk nyílik arra, hogy a munkaerőpiaci képzést úgy alakítsuk, hogy orvosolni tudjuk a munkaerőhiányt. Annak érdekében, hogy a karbonsemleges gazdaságra való átállás valóban méltányos és inkluzív legyen, jelentős és azonnali beruházásokra van szükség az emberek készségei terén. Biztos vagyok benne, hogy ha 2023 a készségek európai éve lesz, az jelentős hatást gyakorol az Európában szükséges készségfejlesztési forradalom előidézésére.”
Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „Az ifjúság európai évévé nyilvánított 2022-es esztendő sikereire építve a jövő év célja, hogy felvértezze az embereket a munkaerőpiaci igények kielégítéséhez szükséges készségekkel. Ehhez elengedhetetlenek a képzések. A készségek európai éve során az átképzésre és a továbbképzésre, valamint általánosságban a képzésre szánt finanszírozási források bővítését, hatékonyabbá és inkluzívabbá tételét tűztük ki célul annak érdekében, hogy a tehetséges emberek teljes mértékben kibontakoztathassák képességeiket.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket mondta: „Európa ereje a tehetségben rejlik: többek között a mérnökök, a kutatók és a vállalkozók tehetségében. A digitális évtized és a zöld megállapodás céljainak elérése érdekében támogatni kívánjuk vállalkozásainkat, különösen a kkv-kat abban, hogy tehetséges embereket tudjanak alkalmazni, képezni és megtartani. Készségfejlesztési partnerségeket alakítunk ki számos területen, például a gépjárműiparban, a repüléstechnikában, a védelmi ágazatban és az idegenforgalomban. A készségek európai éve során még intenzívebbé válik a készségekkel kapcsolatos európai fellépés.”
Az Európai Parlament és a Tanács most az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága által megfogalmazott véleményt is szem előtt tartva megvitatja a Bizottság javaslatát.
Arról van szó, hogy a feleségem a fejébe vette, hogy nemcsak a saját, hanem az én bélflórám egyensúlyát is helyreállítja.
A zónaolvadék-csapdát szállító hajó a Duna romániai szakaszán halad Magyarország felé, az érkezését egy-két héten belül várjuk – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.