Utazás: Horvátország fölényesen nyerte a nyár első felét a magyaroknál

2023. 07. 24., 09:13

Utcahosszal megelőzött Horvátország minden más úti célt a magyarok körében a nyár eddig eltelt részében az utasbiztosítási adatok alapján. A dobóra még Olaszország és Görögország fért fel. Az utak átlagos hossza 7 napra nőtt, a legdrágább biztosításért közel 200 ezer, a legolcsóbbért 510 forintot fizettek – derül ki a Bank360.hu összesítéséből.

Ahogy beköszöntött az iskolai nyári szünet, ismét Horvátország lett a legkedveltebb utazási célpont a Bank360.hu utasbiztosítás kalkulátorával megkötött utasbiztosítási szerződések adatai alapján: az összes biztosítás 28 százalékát oda igényelték a nyaralók 2023. június 1. és július 19. között. A kiutazók körében annyira népszerű a délnyugati szomszédunk, hogy a második helyezett Olaszországba fele annyian (14 százalék), a harmadik helyezett Görögországba (9 százalék) pedig harmad annyian utaztak el, illetve fognak hamarosan elutazni, mint Horvátországba.

A téli-tavaszi kedvenc Ausztria ezúttal a negyedik helyre szorult (5 százalék), megelőzve Spanyolországot és Romániát (4-4 százalék). Az egzotikus célországok között – ahová szintén kötöttek június-júliusban utasbiztosítást – feltűnik a karib-tengeri Curacao és Grenada, a kelet-afrikai Tanzánia és Seychelle-szigetek vagy az indiai-óceáni Maldív-szigetek és Indonézia is.

Átlagosan egy hetet nyaralunk

Az utazások hossza megnőtt, a tavaszi 4-5 nap helyett most a legtöbben, minden ötödik utas 8 napot tölt el aktív vagy passzív pihenéssel. Az utazások átlagos hossza 7,2 nap volt a június 1. és július 19. között megkötött biztosítási szerződések alapján. A leghosszabb idejű szerződést egy három hónapos, városnézős utazásra igényelték az USA-ba, több mint 100 ezer forintért, egy személy részére.

Tiszta erőből nyár

A legtöbben tengerparti nyaralásra indultak (61 százalék). A már említett tengerparti országok mögött ott van a sorban az egyre népszerűbb Törökország és Bulgária is. Városnézést – ami tavasszal a legkedveltebb program volt – most a kiutazók 28 százaléka tervezett, és ehhez alakította az utasbiztosítását. A biztosítást csupán néhány perc alatt online megköthetjük akár az utazás napján, amivel élnek is a nyaralók: a Bank360.hu kalkulátorával június-júliusban létrejött szerződések 16 százalékát az utazás napján kötötték. A legtöbben - az utazók harmada - az indulás előtti napon szerződött; többnyire két személy részére igényelték a biztosítást. A nyaralók fele autóval indult útnak, 37 százalék repülővel, 11 százalék busszal vagy vonattal, és 2 százalék motorkerékpárral.

A legdrágább biztosítás a Dél-Afrikai Köztársaságban nyújt védelmet

A legdrágább biztosítást, valamivel kevesebb mint 200 ezer forintért, több személy nevére kötötték egy extrém sportolási célú, tíz napos dél-afrikai utazásra. Az Amerikai Egyesült Államokba számos százezer forint feletti szerződés jött létre, ezek több hetes vagy hónapos, fele-fele arányban üzleti vagy városnézős utazások.

A legolcsóbb biztosításokat 510 forintért egynapos ausztriai utakra igényelték buszos vagy vonatos közlekedéssel. A megkötött biztosítások átlagos díja 12 245 forint, az egy főre eső díj mintegy 5000 forint volt.

A magyarok tavaly tavasszal és nyáron, azaz a második és a harmadik negyedévben Ausztriába utaztak a legtöbbet, ott is töltötték el a legtöbb időt és költötték el a legtöbb pénzt (mintegy 100 milliárd forintot) a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az összes kint tartózkodási idő meghaladta az ötmillió napot.

A szintén népszerű Horvátországban és Németországban több mint hárommillió napot, Görögországban és Szlovákiában pedig 2,6-2,6 millió napot töltöttek a kiutazók. A többnapos utazások célja leggyakrabban szabadidős tevékenység, szórakozás vagy egészségmegőrzés volt, míg az egynapos utaké nagyjából fele-fele arányban munkavégzés, illetve szabadidős tevékenység és egészségmegőrzés.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS