Rekordot döntött idén az első három hónapban az utasbiztosítások díjbevétele. Azok a magyarok, akiknek telik rá, ismét utaznak, és többet költenek erre, mint korábban bármikor – derül ki a Bank360.hu összeállításából.
Az utasbiztosításokra költött pénzek egyértelműen azt mutatják, hogy véget ért a covid óta tartó válság a magyarok külföldi utazásaiban. Az első negyedév adatai alapján rekordot döntött az utasbiztosítási díjbevétel a hazai biztosítóknál, több mint 4 milliárd forintot fordítottak ilyen védelemre a magyarok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint, ami 45 százalékkal múlja felül a 2022-est, és még a 2019-es utolsó covid előtti évinél is 27,6 százalékkal magasabb. Igaz, azóta elég sokat emelkedtek az árak, de az idei utasbiztosítási bevétel növekedése nagyjából megegyezik a 2019 óta mért inflációéval.
Ez jó hír a biztosítóknak, hiszen a tavalyi év a szektor számára meglehetősen rosszul sikerült, és az idei is gyengén indult. Az életbiztosításoknál csökkent a díjbevétel, a nem élet ágon pedig nagyobb mértékben nőttek a kárráfordítások, mint amilyen mértékben a díjbevétel, és az adatok alapján a lakosság a cascón és a lakásbiztosításon is spórolni kezdett, jó néhány szerződést nem újítottak meg.
Azok viszont, akik megengedhetik maguknak a külföldi utazást, kiélvezik, hogy újra szabadon járhatnak a világban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai is megerősítik ezt. 2023 első negyedévében a magyar állampolgárok 4,4 millió alkalommal utaztak külföldre, 29 százalékkal többször, mint az egy évvel korábbi időszakban. Az egynapos utazások száma negyedével, a több naposoké 35 százalékkal bővült.
A Bank360.hu utasbiztosítás kalkulátorával kötött szerződések közül 2023 év első három hónapjában majdnem minden negyedik Ausztriára szólt. Évek óta ez a legnépszerűbb célországa a télen kikapcsolódni vágyó magyaroknak. Ausztriát jóval lemaradva Szlovákia és Olaszország követi 8-8 százalékos, valamint Spanyolország 5 százalékos szerződéses aránnyal.
Az utasok között közel fele-fele arányban voltak azok, akik városnézésre, illetve síelésre, téli vagy extrém sportolásra alkalmas biztosítást kötöttek. A tengerpartokat is sokan felkeresték a hidegebb hónapokban, a válaszadók 12 százaléka, míg üzleti célból 9 százalék kelt útra január és március között. A biztosítottak 53 százaléka autóval vagy busszal, illetve vonattal kelt útra, míg a többiek repülőre szálltak. A téli utazások hossza átlagosan 6,6 nap volt. Az online utasbiztosítások több mint 40 százalékát már mobilon kötik, a többit számítógépen.
A KSH minden, így a nem üdülési, hanem bevásárlási célú, határmenti utazásokat is tartalmazó statisztikájában a legtöbben Ausztriába, Szlovákiába és Romániába látogattak, az utazások kétharmada ebbe a három országba irányult. A magyarok átlagosan 2,7 napot töltöttek utazásaik során külföldön, 5,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Többet is költöttek a magyarok külföldön, mint 2022-ben, összesen 252 milliárd forintot, ez 57 százalékkal több a tavalyinál.
A megnövekedett utazásszám mellett a tartózkodási idő is számottevően, 36 százalékkal nőtt, mindez az általános árszínvonal-emelkedéssel együtt eredményezte az elköltött összeg jelentős emelkedését. Január–márciusban a legnagyobb összeget Ausztriában költötték el az utazók (56 milliárd forintot), de számottevők voltak a Németországba és a Szlovákiába látogatók költései is (33 milliárd és 19 milliárd forint).
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.