Netrisk: nőtt a személysérüléssel járó balesetek száma tavaly

Netrisk: nőtt a személysérüléssel járó balesetek száma tavaly
2023. 03. 27., 11:08

Több mint 3 százalékkal 14 679-re nőtt a múlt évben a személysérüléssel járó balesetek száma. Mindössze öt vármegyében javult a helyzet, a többiben és Budapesten viszont rosszabb lett. A személysérüléses balesetek több mint fele pedig gyorshajtás vagy az elsőbbségre vonatkozó szabályok megsértése miatt következett be – közölte a hivatalos rendőrségi adatok alapján a Netrisk. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kirívó szabálysértések esetén, például ittasan vagy kiemelkedő sebességtúllépéssel okozott balesetnél még a casco sem fedezi a kárt. A cascobiztosítások átlagdíja márciusban egyébként 138 ezer forint volt.

Sok baleset történt az utakon a múlt év során és a gyorshajtás mellett az elsőbbségadás jelenti a legfőbb problémát – derült ki a Netrisk.hu hivatalos rendőrségi adatokon alapuló összeállításából.

A fővárosban és a legtöbb vármegyében rosszabb lett a helyzet

A múlt év során 14 679 személysérüléssel járó közúti baleset történt, ami 3,1 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbival összevetve. Budapesten és a vármegyék többségében 0,2–15,6 százalékkal nőtt a balesetek száma. Mindössze Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogyvármegyében csökkent a számuk, mégpedig 1,4-9,5 százalékkal.

„Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy ezekben csak a személysérüléssel járó balesetek szerepelnek. Emellett vannak a kisebb, például koccanásos balesetek is, amelyekben nem sérül meg senki és csak vagyoni kár keletkezik. Ezek számára nincs pontos adat, egyrészt a biztosítók külön kezelik azokat, másrészt vannak olyan balesetek, amelyek során az érintettek a helyszínen megegyeznek a kártérítésről. Utóbbiakra jellemzően akkor van példa, ha az egyik fél kifizeti a másik kárát, ahelyett, hogy a kötelező biztosítója állna helyt. Így mentesül attól, hogy a bonus-malus rendszerbe lejjebb kerüljön, ami magasabb biztosítási díjat jelentene a következő évben” – mondta Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója.

A gyorshajtók okozták a legtöbb balesetet

Tavaly a személysérüléses balesetek 28 százaléka gyorshajtás, 26 százalékuk pedig az elsőbbségadásra vonatkozó szabályok megszegése miatt következett be.

„Az ilyen balesetek több mint felét a sebességtúllépés és az elsőbbség meg nem adása okozza. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a hivatalos statisztika csak a baleset fő okát mutatja be, előfordulhatnak olyan esetek, amikor a balesetben érintettek is megszegtek különböző szabályokat” – tette hozzá Besnyő Márton.

A szakember arra is felhívta az autósok figyelmét, ha valaki szabálytalan vezetéssel okozott balesetet, akkor a biztosító nem fizet minden esetben, még akkor sem, ha cascója van az autósnak. „Ez kirívó szabálytalanságoknál képzelhető el, például jelentős sebességtúllépés vagy ittas vezetés esetén. Ráadásul előfordulhat, hogy a baleset okozójának számolni kell további kiadásokkal, például sérelemdíjat kell fizetnie a vétlen autós számára” - fogalmazott a szakember.

Alapesetben, ha nincs súlyos szabálytalanság, akkor a cascobiztosítás az autós saját hibájából történt balesetből fakadó kár nagy részét fedezi. Az átlagos cascodíj a Netrisknél idén márciusban 138 ezer forint volt, míg tavaly 121 ezer forintot tett ki ugyanebben az időszakban.

A felvételen összeroncsolódott személyautó az 5301-es úton, a Bács-Kiskun vármegyei Páhinál. Vasárnap este a jármű letért az útról és árokba csapódott. A balesetben egy ember meghalt, ketten megsérültek.

(Fotó: MTI/Donka Ferenc)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS