Hat százalék alatt maradt a casco díjak átlagos emelkedése

2024. 04. 19., 09:10

Az idei első negyedévben megkötött teljes körű casco szerződések átlagdíja 206 900 forint volt, ami 5,9 százalékkal volt magasabb a 2023 hasonló időszakában tapasztalt 195 300 forintnál – közölte az Insura.hu biztosításközvetítő saját adatai alapján. A szerződők több mint harmada kiegészítő biztosítással is növeli gépjárműve kárfedezetét: közülük messze az üvegkár-önrészbiztosítás a legnépszerűbb.

„Az átlagdíjak hat százalék alatt maradó emelkedése kedvezőnek mondható annak fényében, hogy mind az alkatrészárak, mind a szervizek rezsióradíjai gyorsan emelkedtek ebben az időszakban is - mondta dr. Kozma Gábor, az Insura.hu vezérigazgatója. – Emellett a tavalyi első negyedévhez képest az idei első három hónapban 7 százalékkal több új autót értékesítettek, vagyis az állományban nőtt a magasabb díjon megkötött szerződések aránya.”

Az új autók átlagos casco díja az elmúlt negyedévben 243 200 forint volt, miközben azok az ügyfelek, akik használt autójuk biztosítási évfordulóján váltottak szerződést, átlagosan 163 900 forintot fizettek. A használt autó vásárlásakor kötött casco biztosítások átlagdíja külföldről behozott autó esetében 211 900 forint, míg hazai adásvétel esetén 221 900 forint volt.

A megkötött casco szerződések mellé a szerződők 34 százaléka köt valamilyen kiegészítő biztosítást is, közülük számosan több plusz fedezetet is igényelnek. Az év elején messze a leggyakoribb kiegészítő fedezet volt az üvegkár-önrészbiztosítás, ez tette ki az összes ilyen szerződés 27 százalékát. Szintén igen népszerű az avulásmentes térítés (9 százalék), az autóban található értékes elektroakusztikai berendezések lopás- vagy más casco-kárát fedező szolgáltatás (8 százalék) és a hibás tankolás biztosítása (7 százalék) is. Továbbra is az első tíz legnépszerűbb kiegészítő között van a tavaly még a lista harmadik és negyedik helyén szereplő poggyász- és balesetbiztosítás is.

A hazai autók mintegy 80 százalékát nem védi casco

A lopáskárokra, a saját hibából bekövetkező töréskárokra, illetve az egyre gyakrabban bekövetkező elemi károkra (vihar, jégverés, áradás, stb.) kizárólag a casco biztosítás nyújt fedezetet. Ennek ellenére a forgalomban lévő hazai személyautók mindössze ötödére kötnek casco biztosítást. az Insura.hu adatai szerint az első negyedévben megkötött casco biztosítások több mint 17 százalékát legalább 8 éves járművekre kötötték, ami azt mutatja, hogy a biztosítók az idősebb autóknak is kínálnak már megfelelő casco fedezeteket.

A csekket lassan elfelejtjük

Egy év alatt 9-ről 6 százalék alá esett a csekkes befizetések részaránya, ami a különféle kártyás fizetési formák további terjedése mellett a csekk elhagyásával járó díjkedvezményeknek is köszönhető.

Szintén a kedvezmény és a kényelem az oka annak, hogy a legnépszerűbb díjfizetési gyakoriság az egyösszegű éves befizetés (50 százalék) volt, ezt követte a negyedéves díjfizetés (37 százalék), megelőzve a havi és a féléves gyakoriságot.

Ebben a tekintetben lényeges elmozdulás nem történt az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS